Rózsásarcú papagáj (Pyrilia pulchra)

A rózsásarcú papagáj tudományos neve Pyrilia pulchra (von Berlepsch, 1897). A Psittacidae családba, a Pyrilia nemzetségbe tartozó önálló, elfogadott faj. Magyar neve szakirodalmi névjegyzékben is szerepel.

Régebbi leírásokban Pionopsitta pulchra és Gypopsitta pulchra néven is találkozhatsz vele. Ezek korábbi névkombinációk, nem külön fajokat jelölnek. Az adatok összevetésekor ezért érdemes a régi neveket is figyelembe venned. Fogságban ritka; életmódjának és szaporodásának több részletéről kevés megbízható adat áll rendelkezésre.

Őshonos elterjedése Kolumbia és Ecuador Andoktól nyugatra fekvő területeire korlátozódik. Kolumbia Chocó megyéjének középső részétől Nyugat-Ecuadoron át El Oro tartományig fordul elő; a két ország teljes területét nem tekintheted természetes élőhelyének.

Nedves, örökzöld síkvidéki és hegylábi erdőkben él, de erdőszegélyeken, idősebb másodlagos erdőkben, ültetvényeken és elszórt fákkal tarkított nyíltabb területeken is megfigyelték. Többnyire 1200 méter alatt található, helyenként azonban 2100 méterig észlelték. Az erdőben elsősorban a lombkoronát használja; táplálkozása főként annak középső és felső szintjéhez kötődik.

Testhossza mintegy 21,5–23 cm. Tollazatának alapszíne zöld, arca rózsaszínes, fejteteje barnás. Nyakán és mellén olívássárga árnyalat, szárnyhajlatán narancsos-sárgás színezés látható. Csőre világos, szaruszínű. A World Parrot Trust szerint a kifejlett madár írisze sárga, a fiatalé barna. A két ivar hasonló megjelenésű; a tojó állítólag halványabb arcfoltja nem igazolt elkülönítő bélyeg.

Társas faj, legalább 25 egyedből álló csapatokat is alkothat. Repülés közben éles, rikácsoló hangot hallat, ezért a rendelkezésre álló leírás alapján ne tekintsd csendes madárnak. A hangadás gyakoriságáról és fogságbeli zajszintjéről nincs részletes adat.

Vadon biztosan feljegyzett táplálékai apró gyümölcsök és termesztett banán. Természetes étrendjének részletes összetétele gyengén ismert. A magvak, a nektár és a rovarok fogyasztását a kapott fajspecifikus kutatás nem erősítette meg, ezért ezeket nem indokolt bizonyított fő táplálékként felsorolni.

A költés időzítése területenként eltér: az elterjedés északi részén január–márciusra, délebbre november–decemberre eső költést közölnek. Az egész fajra vonatkozó, egyszerű „esős évszaki” meghatározás helyett ezt a regionális különbséget érdemes megőrizni.

A hozzáférhető fajösszefoglalók nem igazolják a korábbi cikkben szereplő tojásszámot, kotlási időt és kirepülési kort. Az elhagyott harkályfészkek használatára és a szülői feladatmegosztás részleteire sincs megfelelő alátámasztás a kapott anyagban. Ezeket ne kezeld tenyésztési útmutatóként, és más papagájok szaporodási adataival se helyettesítsd a hiányzó fajismeretet.

A kapott kutatás szerint globális természetvédelmi besorolása Least Concern, vagyis nem fenyegetett. Ez nem jelenti azt, hogy élőhelyei vagy helyi állományai ne szorulnának védelemre. A World Parrot Trust ismeretlen nagyságú, csökkenő állományt jelez, és az erdőirtást emeli ki, különösen Ecuadorban. Az állománytrend megítélésében ugyanakkor eltérnek az összefoglalók.

Az erdők elvesztése és feldarabolódása a faj megőrzésének fontos kérdése. A rendszeres illegális befogást a feltárt adatok nem igazolják bizonyított fő veszélyeztető tényezőként; a World Parrot Trust kereskedelemben nem észlelt fajként ismerteti.

A faj a CITES II. függelékébe és az uniós szabályozás B mellékletébe tartozik. A természetvédelmi kategória és a kereskedelmi szabályozás eltérő rendszerek: a nem fenyegetett besorolásból nem következik kereskedelmi mentesség.

A faj számára nagy, növényesített, védett röpdét javasolnak. A rendelkezésre álló anyag nem ad ellenőrzött minimális méreteket vagy teljes fajspecifikus tartási protokollt, ezért ilyen számadatokat nem lehet megalapozottan előírni.

Az általános papagáj-jóléti alapelvek szerint biztosíts repülési és mászási lehetőséget, biztonságos pihenőhelyeket, változatos ülőhelyeket és megfelelő társas kapcsolatokat. Táplálékkereső feladatokkal és rágható, nem mérgező anyagokkal támogathatod a természetes aktivitást. Ezek általános ajánlások, nem a rózsásarcú papagájra külön igazolt módszerek.

A vadon megfigyelt csapatos élet fontos támpont a társas igény megértéséhez, de nem bizonyítja, hogy bármely két egyed gond nélkül együtt tartható. Az összeszoktatásnál vedd figyelembe az egyedek összeillőségét; a társas igény nem indokol kényszerű összezárást.

A vadon megfigyelt gyümölcs- és banánfogyasztásból nem következik, hogy fogságban kizárólag ezekkel etethető. A természetes táplálkozásról rendelkezésre álló néhány megfigyelés nem elegendő teljes értékű étrend összeállításához.

Az általános papagájetetési útmutatás változatos, kiegyensúlyozott étrendet ír le, megfelelő pellettel és friss növényi összetevőkkel. Az egyoldalú magetetés hiányállapotokkal és elhízással járhat. Ez fontos tartási figyelmeztetés, de nem jelent kész, fajspecifikus etetési receptet.

A rózsásarcú papagáj számára igazolt összetevőarányok nem állnak rendelkezésre. Az étrendet madárspecialista állatorvossal állítsd össze, és ne emelj át automatikusan más papagájfajokra megadott arányokat.

Sem a vadonbeli, sem a fogságbeli élettartamra nincs megbízható, fajspecifikus számszerű adat a kapott kutatásban. Más papagájok várható életkorát ezért ne tekintsd erre a fajra érvényes ígéretnek.

Ha tartásán gondolkodsz, mérlegeld a nagy röpde, a társas kapcsolatok, a változatos környezet és a szakszerű etetés biztosíthatóságát. Számolj azzal is, hogy ritkán tartott fajról van szó, amelynek gondozásában több lényeges adat hiányos. A bizonytalanság nem indok arra, hogy általános papagájismereteket igazolt fajkövetelményként kezelj.

Beszerzés vagy szállítás előtt ellenőrizd az aktuális jogi feltételeket és a származási dokumentumokat. A CITES- és uniós besorolás önmagában nem sorolja fel az összes nemzeti tartási vagy szállítási követelményt.