A kékfejű denevérpapagáj (Loriculus galgulus) Délkelet-Ázsia apró, többnyire zöld papagája, jellegzetes kék fejtetőfolttal és fejjel lefelé függeszkedő pihenéssel. Tartásakor a repülési lehetőség,…
A ceyloni denevérpapagáj (Loriculus beryllinus) Srí Lanka endemikus, körülbelül 13 cm-es papagája, amely fejjel lefelé pihen. Fogságban változatos, nektárt is tartalmazó étrendet…
A malukui denevérpapagáj (Loriculus amabilis) Indonézia északi Maluku-szigetein honos, körülbelül 11 cm hosszú, főként zöld tollazatú papagáj. Fogsági tartása, szaporodása és élettartama…
A Loriculus nemzetségbe tartozó denevérpapagájok apró, élénk színű dél- és délkelet-ázsiai papagájok. Fák lombkoronájában élnek, ügyesen kapaszkodnak, pihenéskor pedig gyakran fejjel lefelé csüngenek. A csoport fajai külsőleg hasonlíthatnak egymásra, élőhelyük, színezetük, viselkedésük és természetvédelmi helyzetük azonban eltérő lehet. Fogságban tágas repülőtérre, változatos növényi táplálékra és tapasztalt gondozásra van szükségük.
A Loriculus nemzetség a papagájalakúakon belül a Psittaculidae családhoz kapcsolódik. A megadott Agapornithinae-besorolás nem illik ehhez a nemzetséghez, ezért a denevérpapagájokat külön csoportként érdemes kezelni.
A csoportba több, egymással közeli rokonságban álló, kis termetű ázsiai papagáj tartozik. Magyar nevük a jellegzetes, fejjel lefelé történő pihenésükre utal.
A denevérpapagájok Dél- és Délkelet-Ázsia trópusi térségeiben fordulnak elő. Fajaik különböző szigeteken és szárazföldi területeken élnek, ezért az elterjedésük fajonként jelentősen változik.
Erdőkben, erdőszegélyeken, másodlagos erdőkben és egyes művelt területeken is megjelenhetnek, ha elegendő táplálékot és fészkelésre alkalmas üreget találnak. Az erdők átalakítása és az élőhelyek feldarabolódása több faj számára komoly kihívást jelent.
Apró termetükhöz képest feltűnően színes madarak. A zöld alapszín gyakori, amelyet fajonként vörös, kék, narancsos vagy sárgás tollterületek egészíthetnek ki. A fej, a torok, a farcsík és a váll színezete fontos határozóbélyeg lehet.
A nemek közötti különbség egyes fajoknál jól látható, másoknál kevésbé egyértelmű. Biztos ivarmeghatározáshoz sok esetben vizsgálatra lehet szükség.
A Loriculusok kiválóan mozognak a sűrű növényzetben. Erős lábukkal és kapaszkodásra alkalmas csőrükkel az ágakon, indákon és a lombkorona belsejében is ügyesen közlekednek.
Gyorsak, kíváncsiak és gyakran hangosak. Táplálékot keresve virágokat, gyümölcsöket, magvakat és más növényi részeket fogyasztanak; a pontos étrend fajonként és élőhelyenként eltérhet. A fejjel lefelé történő alvás vagy pihenés természetes viselkedésük egyik legérdekesebb eleme.
Ezek a fajok nem cserélhetők fel egymással pusztán a közös nemzetségnév alapján. A pontos azonosításnál az elterjedést, a tollazatot és a hangot is figyelembe kell venni.
Fogságban a kis testméret nem jelent kis helyigényt. Olyan tágas, biztonságos röpdére vagy kalitkára van szükségük, ahol repülhetnek, mászhatnak és több magasságban pihenhetnek. A rácsköz, az ajtók és a mérgező anyagok kizárása különösen fontos, mert ezek a madarak ügyesen kijutnak a nem megfelelően zárt helyekről.
Legyen többféle, természetes anyagú ülőrúd, rágcsálható ág, fürdési lehetőség és rendszeresen cserélt elfoglaltság. Kerüld a huzatot, a füstöt, a túlmelegedést és a mérgező háztartási gőzöket.
Az étrend alapját jó minőségű, fajhoz illő eleség adhatja, amelyet friss zöldségek, megfelelő gyümölcsök és biztonságos zöld növényi részek egészíthetnek ki. A gyümölcsök cukortartalma miatt az arányokra figyelni kell. Mindig legyen tiszta ivóvíz, a romlandó táplálékot pedig rövid idő után vedd ki.
Új madár érkezésekor kérj tanácsot madarakhoz értő állatorvostól. A bágyadtság, étvágytalanság, nehezített légzés, tartósan megváltozott ürülék vagy tolltépés kivizsgálást igényel.
A vadon élő Loriculus-fajok védelmében az erdők megőrzése és a jogszerű, ellenőrizhető tenyésztésből származó madarak előnyben részesítése fontos. Vásárlás előtt kérj hiteles eredetigazolást, és tájékozódj az adott fajra vonatkozó hatályos természetvédelmi és állattartási előírásokról.
Ne vásárolj ismeretlen eredetű, befogásgyanús madarat. A természetből származó egyedek kereskedelme az állatoknak és a vadon élő állományoknak is árthat.
A Loriculus-fajok jellegzetes testtartása miatt kapták ezt a nevet: pihenéskor gyakran fejjel lefelé, kapaszkodva alszanak az ágakon. Ez a viselkedés természetes alkalmazkodásuk része.
Kis testméretük ellenére sok mozgásra és mászásra van szükségük. Tágas, biztonságosan berendezett röpde vagy nagy kalitka kell, amelyben vízszintesen is tudnak repülni, valamint változatos ülőrudak és elfoglaltságok állnak rendelkezésükre.
Az alapok részben hasonlóak lehetnek, de a Loriculus-fajok étrendjében a gyümölcsök, zöldeleségek, virágok és más puhább táplálékok is fontos szerepet kaphatnak. Az étrendet fajhoz és egyedhez kell igazítani, a cukros, sós vagy fűszerezett emberi ételeket pedig kerülni kell.
Általában nem ez a legegyszerűbb kezdő fajcsoport. Élénk, érzékeny, gyors mozgású madarak, amelyeknek különleges táplálási, tartási és szocializációs igényeik lehetnek. Beszerzés előtt érdemes madarakhoz értő állatorvossal és tapasztalt tenyésztővel egyeztetni.
