Psittacara

A Psittacara a papagájfélék családjába tartozó nemzetség. A csoport magyar neveiben gyakran az aratinga szó szerepel, amely több, egymáshoz közeli amerikai papagáj elnevezésében is megjelenik.

A megadott csoportba olyan fajok tartoznak, mint az andesi, a bordóhomlokú, a fehérszemű, a karibi, a kubai, a mitrás, a pirosfejű, a piroshomlokú, a pirostorkú és a zöld aratinga.

A nemzetség fajai Közép- és Dél-Amerika változatos vidékein fordulnak elő. Egyesek hegyvidéki erdőket és cserjéseket laknak, mások száraz erdőkben, szavannákon, mezőgazdasági területeken vagy erdőszegélyeken is megjelennek.

Az elterjedési terület fajonként különbözik. A kubai aratinga szigethez kötődő madár, míg a fehérszemű aratinga nagyobb dél-amerikai térségben él. A magassági övek és az éghajlat is jelentősen változik a csoporton belül.

A Psittacara-aratingákra általában a karcsú test, a hosszú farok és az erős, magtörésre alkalmas csőr jellemző. Több faj alapszíne zöld, amelyet a fejen, a homlokon, a toroktájon vagy a szárnyon vöröses, bordós vagy más színű tollak egészítenek ki.

A külső jegyek nem minden fajnál azonosak. A pirosfejű aratinga feltűnő fejrajzolatú, a fehérszemű aratingánál a szem körüli világos tollazat ad jellegzetes megjelenést, a zöld aratinga pedig visszafogottabb összhatású lehet.

Sok faj csapatokban táplálkozik és pihen, ami segíti a ragadozók észlelését, valamint a táplálékforrások felkutatását. Repülésük gyors és lendületes, hangjuk éles, ezért jelenlétük gyakran már akkor feltűnik, amikor még nem láthatók.

A párok és családi csoportok közötti kapcsolat fontos. Üregben vagy más védett helyen költenek, a költési szokások és a fészekhely azonban fajonként eltérhet. A természetben a magvak, gyümölcsök, bogyók, rügyek és egyéb növényi részek alkotják táplálékuk jelentős részét.

A nemzetség fontosabb képviselői közé tartozik az Andok térségében élő andesi és piroshomlokú aratinga, a Közép-Amerikában előforduló bordóhomlokú aratinga, valamint a Dél-Amerika nagyobb részén megtalálható fehérszemű aratinga.

A pirosfejű aratinga Ecuador és Peru szárazabb vidékeinek jellegzetes madara. A mitrás aratinga a nyugati és középső dél-amerikai térséghez kapcsolódik. A kubai aratinga elterjedése Kuba szigetéhez kötődik, ezért élőhelyének változásai különösen fontosak számára.

A fajok helyzete nem azonos. Az élőhelyek átalakítása, az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés, az illegális befogás és a kis, elszigetelt állományok egyaránt veszélyt jelenthetnek. Egyes fajok alkalmazkodóbbak, mások szűkebb élőhelyhez kötődnek.

A természetvédelmi megítélést mindig az adott fajra kell alkalmazni. Felelős vásárláskor ellenőrizd a madár jogszerű származását és a szükséges dokumentumokat, és részesítsd előnyben a megbízható, ellenőrizhető tenyésztőt.

Otthoni tartásuk előtt számolj a nagy zajjal, az erős rágási késztetéssel és a jelentős mozgásigénnyel. A biztonságos, tágas elhelyezés, a rendszeres repülési lehetőség, a természetes ágak, a változatos játékok és a napi foglalkozás alapvető.

• Adj fajnak és egyednek megfelelő, kiegyensúlyozott étrendet.
• Biztosíts friss vizet és rendszeres fürdési lehetőséget.
• Kerüld a mérgező növényeket, füstöt, tapadásmentes bevonatok veszélyes gőzeit és más háztartási kockázatokat.
• Új madár érkezésekor kérj vizsgálatot madarakhoz értő állatorvostól.

A Psittacara-aratinga hosszú távú elköteleződés, ezért a döntés előtt az adott faj igényeit külön is meg kell ismerned.