Aranyfarkú aprópapagáj (Touit surdus)

Az aranyfarkú aprópapagáj, tudományos nevén Touit surdus (Kuhl, 1820), a papagájfélék (Psittacidae) családjába, a Touit nemzetségbe tartozó önálló faj. A Cornell rendszerezése monotipikus fajként kezeli, vagyis nem különít el elfogadott alfajokat.

Brazília atlanti erdővidékének kevéssé ismert madara. Megismerésénél fontos elválasztanod a közvetlen terepi megfigyeléseket a becslésektől: méretéről, élőhelyéről és egyes viselkedésformáiról vannak adatok, de életmenetének számos részlete hiányos. A vadon megfigyelt életmódját ezért ne tekintsd kész fogságbeli tartási útmutatónak.

A faj kizárólag Brazíliában őshonos, elterjedése az atlanti erdővidékhez kötődik. A BirdLife északkeleten Paraíba, Pernambuco, Alagoas és Sergipe államot, délkeleten a Bahiától Rio de Janeiróig húzódó területet nevezi meg. Egy 2014-es terepi tanulmány Paraíbától São Paulóig összegzi előfordulását, és további 13 északkelet-brazíliai lelőhelyről közöl adatot. A déli elterjedéshatár tehát nem teljesen egységes a szakirodalomban.

Elsősorban nedves alföldi és homoktalajú parti erdőket használ, de alacsonyabb hegyoldalakon és másodlagos erdőkben is előfordul. Táplálkozáskor irtásterületek termő fáit is felkeresheti. Ebből ne következtess arra, hogy az összefüggő erdők elvesztése közömbös számára: állományának csökkenését éppen a folytatódó erdőirtással hozzák kapcsolatba.

Elterjedése megszakított; nem egész Brazília, és nem általában a dél-amerikai trópusi esőerdők madara.

Testhossza körülbelül 16 cm. A World Parrot Trust más Touit-fajok alapján 60–70 grammos tömeget valószínűsít, de ez becslés, nem igazolt fajspecifikus mérési tartomány. A korábban közölt 30–40 grammos adat nem tekinthető alátámasztottnak.

Alapszíne zöld, homloka és arca sárgás, válltollai olívabarnák, szárnyhajlatán kék jelzés látható. Nevével ellentétben nem minden faroktolla aranysárga: a hím középső faroktollai zöldek, a szélsők zöldessárgák, fekete végszegéllyel. A tojó farkának szegélyezése zöldebb, így a két nem megjelenése nem teljesen azonos.

Társas, jellemzően a lombkoronában mozgó madár. Pernambucóban mintegy 12 együtt mozgó példányt, illetve kisebb táplálkozó csoportokat is leírtak. Három madarat négy méternél alacsonyabb szapotafák között fogtak meg táplálkozás közben: nem kizárólag a felső lombkoronaszintet használja.

Természetes táplálkozásáról kevés részletes adat áll rendelkezésre. Gyümölcsfogyasztását dokumentálták, többek között mirtusz- és babérféléken. A teljes étrend összetétele, illetve a magvak és rügyek rendszeres aránya nem állapítható meg a feltárt adatokból. A más papagájfajokkal való rendszeres társulását és pontos röptípusát sem indokolt bizonyított fajbélyegként leírni.

A szaporodás egyik közvetlen terepi adata Paraíba államból, Sapé közeléből származik. A Fazenda Pacatuba magánrezervátumban olyan párt figyeltek meg, amely egy fán elhelyezkedő termeszvár fészkét látogatta. Ez alátámasztja a termeszvárban költést, de nem igazolja a korábbi leírás faodúhasználatra vagy közös fészekalakításra vonatkozó állításait.

A költés kezdetét feltételesen szeptember–októberre teszik. Ezt ne kezeld minden állományra érvényes, pontos költési naptárként. A fészekalj nagysága nincs megfelelően dokumentálva; a kotlási és kirepülési időre sem áll rendelkezésre igazolt adat a megadott összefoglalóban. A korábbi pontos tojásszám és fejlődési idő ezért nem használható megbízható fajadatként.

A megadott kutatási összefoglalóban szereplő, 2023-as BirdLife-értékelés szerint az aranyfarkú aprópapagáj sebezhető, azaz VU besorolású; értékelési kritériuma C2a(i). Becsült állománya 2500–9999 ivarérett egyed, tendenciája csökkenő. A korábbi „mérsékelten fenyegetett” megjelölés helyett ezt a kategóriát kell használni.

A besorolást a kis állomány és a folytatódó erdőirtás indokolja. A természetvédelmi feladatok középpontjában az élőhelyek megőrzése és feldarabolódásuk mérséklése áll. Az illegális kereskedelmi befogást a rendelkezésre álló adatok alapján nem indokolt bizonyított fő veszélyként kiemelni: egy terepi tanulmány a Touit-fajok iránti keresletet viszonylag alacsonynak írja le.

A közölt ellenőrzés szerint a faj a CITES II. függelékében, az EU szabályozásában a B mellékletben szerepel. Ezek kereskedelmi szabályozási kategóriák, míg az IUCN-besorolás a kihalási kockázatot értékeli. A fogalmakat ne használd egymás helyettesítésére, és egyikből se következtess automatikusan egy konkrét tartási vagy behozatali ügylet engedélyezhetőségére.

A World Parrot Trust nem közöl fajspecifikus tartástechnológiai, fogságbeli étrendi vagy élettartamadatot, és adatlapján nem tartja számon fogságban tartott fajként. Ez nem bizonyítja, hogy történetileg egyetlen példányát sem tartották, de nem ad alapot bevált kedvencmadárként való bemutatására.

Nem áll rendelkezésre kellően igazolt röpdeméret, társítási protokoll vagy fogságbeli étrend. A vadon megfigyelt társas viselkedésből ne vezess le páros vagy csoportos elhelyezési előírást, a dokumentált gyümölcsfogyasztásból pedig ne állíts össze kizárólag gyümölcsből álló etetést. A természetes táplálékról szóló részadat nem teljes értékű fogságbeli takarmányozási terv.

Egy 2014-es tanulmány a Touit nemzetség fogságbeli túlélését rossznak jellemzi. Ez csoportszintű figyelmeztetés, nem az aranyfarkú aprópapagáj mért élettartama. Sem a vadonból, sem fogságból nincs hiteles fajspecifikus élettartamszám a megadott anyagban. Ha kedvencmadarat keresel, ezt az ismerethiányt és a faj természetvédelmi helyzetét is vedd komolyan.