Pyrilia

Caica-papagáj (Pyrilia caica)

Készítette: Hector Bottai - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35471111
Ismerd meg közelebbről

A caica-papagáj (Pyrilia caica) Dél-Amerika északi részének idős esőerdeiben élő, körülbelül 23–25 cm hosszú papagáj. Barnásfekete fejéről és sárgás-aranybarna nyakgallérjáról ismerhető fel; fogságban ritka, tartásáról és élettartamáról kevés biztos adat áll rendelkezésre.

Ismerd meg egy pillantással

A faj legfontosabb adatai

Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.

Tudományos név
Pyrilia caica

A Caica-papagáj (Pyrilia caica) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó, Dél-Amerikában őshonos madárfaj.

Testhossz
23–25 cm

Testhossza körülbelül 23–25 cm.

Testtömeg
121–141 grammos

A World Parrot Trust 121–141 grammos tömeget közöl.

Elterjedés
Venezuela keleti részén, Guyanában, Suriname-ban, Francia Guyanában és Észak-Brazíliában

Őshonos Venezuela keleti részén, Guyanában, Suriname-ban, Francia Guyanában és Észak-Brazíliában.

Táplálkozás
magvak és gyümölcsök

Természetes étrendjéről kevés részletes adat ismert: magvak és gyümölcsök fogyasztását megfigyelték, a rovarevés jelentősége nem igazolt.

Természetes élőhely
terra firme esőerdők

Elsősorban idős, nem rendszeresen elöntött, úgynevezett terra firme esőerdők madara; mintegy 1100 méteres magasságig fordul elő.

Társas viselkedés
költésen kívül többnyire kisebb csoportokban látható

Társas faj, költésen kívül többnyire kisebb csoportokban látható.

Hangosság
Nem különösebben hangos

Nem különösebben hangos; hangjai nazálisak, kürtszerűek.

Aktivitás
Főként a felső lombkoronában táplálkozik

Főként a felső lombkoronában táplálkozik.

Tartási igény
tartási tapasztalatai korlátozottak

Fogságban rendkívül ritka, ezért tartási tapasztalatai korlátozottak.

Szaporodás
Faodúban költ

Faodúban költ.

Természetvédelmi helyzet
nem fenyegetett, Least Concern (LC)

A 2026. október 21-i ellenőrzéskor elérhető fajadatok szerint IUCN-besorolása nem fenyegetett, Least Concern (LC).

A vadon az otthona

Hol él a természetben?

Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.

Őshonos előfordulás országaiA zöld országok az adatlapban megadott őshonos előfordulást mutatják. A jelölés nem az ország teljes területére vonatkozó elterjedés.Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint Maarten
Őshonos előfordulás

Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.

Venezuela keleti része, a három guyanai terület és Észak-Brazília, Roraimától Amapáig, dél felé az Amazonas folyóig. Nem az egész felsorolt országterületen fordul elő. Fő élőhelye a nem rendszeresen elöntött, idős trópusi esőerdő, nagyjából 1100 méterig. A GF kód Francia Guyanát, Franciaország dél-amerikai tengerentúli területét jelöli; nem önálló államot. A lista kizárólag igazolt őshonos előfordulásokat tartalmaz.

Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.

A faj azonosítása

A caica-papagáj, tudományos nevén Pyrilia caica (Latham, 1790), a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó dél-amerikai madár. A Pyrilia nemzetség önálló faja. Korábbi szakirodalmi nevei között a Pionopsitta caica, a Gypopsitta caica és a Psittacus caica is szerepel; ezek ugyanennek a fajnak a régebbi névkombinációi.

Vadon élő állományairól több alapadat ismert, fogságbeli tartásáról azonban kevés a megbízható tapasztalat. Ha a fajjal ismerkedsz, különítsd el a dokumentált természetes életmódot az általános papagájtartási ajánlásoktól.

Elterjedés és élőhely

Őshonos Venezuela keleti részén, Guyanában, Suriname-ban, Francia Guyanában és Észak-Brazíliában. Brazil elterjedése Roraima és Amapá térségétől délre az Amazonas folyóig húzódik. Ez nem jelent előfordulást valamennyi felsorolt ország teljes területén. Francia Guyana Franciaország dél-amerikai tengerentúli területe, nem önálló állam.

Elsősorban idős, nem rendszeresen elöntött, úgynevezett terra firme trópusi esőerdőkben él, mintegy 1100 méteres magasságig. Az elöntött és másodlagos erdőket általában kerüli. A szavanna nem tekinthető igazolt jellegzetes élőhelyének; elterjedését ezért ne általánosítsd Dél-Amerika nyílt tájaira.

Megjelenés és viselkedés

Testhossza körülbelül 23–25 cm, közölt testtömege 121–141 gramm. Teste túlnyomórészt zöld. A kifejlett madár feje barnásfekete, hátulsó nyakán széles, sárgás-aranybarna gallér húzódik, amelyet sötéten szegélyezett tollak alkotnak. Csupasz szemgyűrűje halványszürke, csőre szaruszínű.

A nemek tollazata hasonló; a tojók kisebb méretét a rendelkezésre álló kutatás nem igazolta. A fiatalok feje nagyrészt zöld, ezért az életkort is vedd figyelembe a külső bélyegek értelmezésekor.

Társas faj, költésen kívül többnyire kisebb csoportokban látható. Főként a felső lombkoronában táplálkozik. Nem különösebben hangos; hangjai nazálisak, kürtszerűek. Ez természetes viselkedésének leírása, nem garancia arra, hogy egy fogságban tartott egyed mennyit hangoskodik.

Költés

Faodúban költ. Francia Guyanából november és január közötti költésről van adat, ezt azonban nem lehet teljes elterjedési területére érvényes költési időszakként megadni.

A megvizsgált fajismertetők nem közölnek megbízható fészekaljméretet, kotlási időt vagy kirepülési életkort. A monogám párkapcsolat és a korhadó pálmaüregek használatának fajspecifikus állításait sem sikerült megerősíteni. Ha tenyésztési adatokat keresel, a hiányokat ne töltsd ki más papagájok számaival: azok nem bizonyítják e faj költési jellemzőit.

Természetvédelem

A kapott kutatási összefoglaló szerint IUCN-besorolása nem fenyegetett, azaz Least Concern (LC), állománya ugyanakkor csökkenő tendenciájú. Fő veszélyei az erdőirtás és az élőhely mezőgazdasági átalakítása. Az LC kategória ezért nem jelenti azt, hogy erdei élőhelyeinek megőrzése szükségtelen volna.

A faj a CITES II. függelékében szerepel. Ez a nemzetközi kereskedelem szabályozását jelzi, nem az IUCN-kategória másik megnevezése. Az uniós mellékleti besorolás és az egyes országok nemzeti védettsége szintén külön kérdés. A kapott kutatás nem igazolta minden elterjedési ország hatályos nemzeti szabályait, és a magyarországi kötelezettségeket sem tisztázta teljesen.

Táplálkozás és etetés

Természetes étrendjéről kevés részletes adat ismert. Magvak és gyümölcsök fogyasztását megfigyelték, a virágfogyasztás és a rovarevés jelentősége azonban nem tekinthető igazolt fajspecifikus adatnak. A vadon megfigyelt táplálékok felsorolása önmagában nem teljes fogságbeli etetési terv.

Külön erre a fajra igazolt, teljes értékű etetési protokollt a kutatás nem azonosított. Az általános papagáj-takarmányozási útmutató teljes értékű pelletet, változatos friss zöldséget és gyümölcsöt javasol. Ezt kiindulási elvként kezeld, ne a caica-papagájra külön validált receptként.

Ne etesd kizárólag magkeverékkel: ez a papagájoknál elhízással és hiánybetegségekkel járhat. Ennél a ritkán tartott fajnál madárspecialista állatorvossal alakítsd ki az étrendet; a rendelkezésre álló adatokból pontos összetétel vagy adagolás nem vezethető le.

Elhelyezés és társas igény

Fogságban rendkívül ritka, ezért tartási tapasztalatai korlátozottak. Biztosíts biztonságos repülőteret, időjárástól védett visszahúzódási lehetőséget, különböző vastagságú természetes ülőágakat, valamint mászási és táplálékkeresési feladatokat. Ezek általános madárjóléti alapelvek, nem e fajon végzett tartási vizsgálatok eredményei.

Társas szükségleteit vedd komolyan. A papagájok jólétével foglalkozó kutatás a társas elszigetelést, az elégtelen elhelyezést és a természetes viselkedés korlátozását fontos problémaként azonosítja. A vadon megfigyelt csoportos élet ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bármely két fogságban tartott madár biztonságosan összeengedhető.

Összeengedéskor figyeld az agresszió jeleit, és gondoskodj több etető-, itató- és pihenőhelyről. A kapott anyag nem ad igazolt fajspecifikus röpdeméretet, hőmérsékleti határértéket vagy részletes társítási protokollt; ezeket nem lehet találgatással megadni.

Élettartam és felelős választás

Sem a vadon élő, sem a fogságban tartott caica-papagájokra nem áll rendelkezésre ellenőrizhető, fajspecifikus élettartamadat a kapott kutatásban. Más papagájfajok életkorát ezért ne tekintsd rá érvényes becslésnek.

Ha tartását mérlegeled, a ritkaság helyett a feltételekből indulj ki: megoldható-e a megfelelő elhelyezés, a társas szükségletek figyelembevétele, az étrend szakszerű kialakítása és a madárspecialista állatorvosi háttér? Beszerzés előtt ellenőrizd a jogszerű származást és az aktuális kereskedelmi, uniós, illetve hazai előírásokat. A faj hiányosan ismert tartási igényei és bizonytalan élettartamadatai miatt ne alapozz általános ígéretekre vagy más fajok tapasztalataira.

Kérdezted? Megválaszoljuk.

Gyakori kérdések

Miről ismerheted fel a caica-papagájt?

A kifejlett madár teste túlnyomórészt zöld, feje barnásfekete, hátulsó nyakán sárgás-aranybarna gallér látható. A fiatalok feje nagyrészt zöld.

Mennyire hangos ez a faj?

A fajleírás szerint nem különösebben hangos, hangjai nazálisak, kürtszerűek. Ebből azonban nem következik, hogy fogságban biztosan csendes lakótárs lenne.

Elegendő számára a magkeverék?

Nem megfelelő kizárólag magkeverékkel etetned. Fajspecifikusan igazolt etetési protokoll hiányában madárspecialista állatorvossal alakítsd ki az étrendjét; az általános papagáj-ajánlás teljes értékű pelletet és változatos friss növényi táplálékot említ.

Meddig él a caica-papagáj?

A rendelkezésre álló kutatási összefoglaló alapján nem adható megbízható fajspecifikus évszám sem a vadon élő, sem a fogságban tartott madarakra.

Jól dokumentált társállatnak számít?

Nem. Ritkán tartott faj, kevés igazolt tartási adattal. Választás előtt mérlegeld a megfelelő elhelyezést, a társas szükségleteket, a szakállatorvosi hátteret és a jogszerű származás igazolását.

Mit jelent a CITES II. besorolás?

Nemzetközi kereskedelemszabályozási besorolás, nem azonos az IUCN veszélyeztetettségi kategóriájával. A magyarországi és uniós kötelezettségeket a kapott kutatás nem tisztázta teljesen, ezért beszerzés előtt ezeket külön ellenőrizd.

Kutatási hivatkozások
Vissza az elejére ↑
Fedezz fel valami újat

Melyik papagáj érdekel?

Írd be a papagáj nevét vagy egy témát.

Papagáj fajták
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.