Galambnyakú amazon (Amazona vinacea)

A galambnyakú amazon (Amazona vinacea, Kuhl, 1820) Dél-Amerikában őshonos papagájfaj. Az Amazona nemzetség, a papagájfélék (Psittacidae) családja és a papagájalakúak (Psittaciformes) rendje tagja. Önálló faj, nem fajcsoport; a World Parrot Trust alfajokra nem bontott taxonként kezeli.

Megismerésénél különítsd el a vadonbeli életmódját a fogságbeli tartás tapasztalataitól. Természetes táplálékának felsorolása például nem kész etetési útmutató, az állatkerti élettartam-adatok pedig nem jelentenek biztos várható életkort.

Brazíliában, Paraguayban és Argentínában őshonos, elsősorban az atlanti-erdei régióhoz kötődik. Brazíliában a déli és délkeleti állományok jelentősek, különösen Paraná, Santa Catarina és Rio Grande do Sul területén; északabbra elszigetelt maradványállományok élnek. Argentínában Misiones tartomány, Paraguayban a keleti országrész megmaradt erdei fontosak számára.

Síkvidéki és hegyvidéki atlanti erdőket, erdőszegélyeket, valamint erdő–gyep és erdő–cerrado átmeneteket használ, helyenként 2000 m magasságig. Dél-Brazíliában szorosan kapcsolódik az Araucaria angustifolia erdeihez, de más erdőkben is előfordul. Nem tekinthető általánosan elterjedt szavannamadárnak. Élőhelye töredezett: a három országban igazolt jelenlét nem jelent összefüggő elterjedést.

Közepes termetű, körülbelül 30 cm hosszú amazonpapagáj. A World Parrot Trust 370 g-os tömeget közöl, egy madárspecialista állatorvosi ismertető 350–450 g-os tartományt ad meg. Tollazata alapvetően zöld, a sötét tollszegélyek pikkelyes mintázatot keltenek. Homloksávja és kantárja vörös, tarkó- és nyakoldali tollain világoskék szegélyek láthatók, melle borvörös-lilás. Csőre rózsaszínes-vörös, világos szaruszínű csúccsal; szemgyűrűje szürke.

A fiatalok tompább színűek, szivárványhártyájuk barna. A nemeket küllem alapján nem tudod megbízhatóan megkülönböztetni. Nappal aktív; költéskor párokban és kisebb csoportokban, utána nagyobb, közös éjszakázóhelyeket használó csapatokban is megfigyelhető. Brazíliában a táplálékkínálatot követő helyváltoztatásokat végezhet.

A lombkoronában magvakat, terméseket, rügyeket és virágokat fogyaszt. Az araukária magja fontos téli tápláléka lehet, de több mint harminc őshonos és meghonosodott növényfaj fogyasztását írták le: étrendje nem kötődik egyetlen fafajhoz.

Jellemzően faodúban költ; ritka sziklahasadék-használatot is leírtak. Ez nem azonos a nyílt sziklapárkányon épített fészekkel. A BirdLife szeptember–januári fészkelési időszakot közöl, más összefoglalók ennél tágabb időszakot adnak meg. Az egész életre változatlan párkapcsolatot ne kezeld bizonyított fajspecifikus tényként.

A fészekalj rendszerint 2–4 tojás. A fogságbeli állatorvosi ismertető szerint a kotlás 24–26 nap, a kirepülés 10–12 hetes korban történik. Más összefoglalók rövidebb kirepülési időt is említenek, ezért ezeket az adatokat ne vetítsd át egységes, biztos vadonbeli értékként. A régi leírás szűkebb költési időhatára és kirepülési adata helyett indokolt ezt a bizonytalanságot is feltüntetni.

A mellékelt kutatásban lekért BirdLife-fajlap a 2017-es értékeléshez kapcsolódó veszélyeztetett, Endangered (EN) kategóriát és csökkenő állománytrendet mutatja. Fő veszélyei az élőhelyvesztés, az odvas fák fogyása és az illegális befogás. Az erdők és költőhelyek megőrzése, a befogás elleni fellépés és a helyi közösségek bevonása fontos védelmi feladat.

A 2026-os felülvizsgálatban sebezhető, Vulnerable (VU) kategóriára történő átsorolást javasoltak. Az április 30-i záróközlés a javaslat továbbításáról szólt; a kutatási anyag végleges új besorolást nem igazolt. A javaslat új becsléseket és a kritériumok értelmezését érinti, önmagában nem bizonyít állomány-helyreállást. Több terepi természetvédelmi szervezet ellenezte az enyhítést. A védelmi intézkedések javíthatják a faj esélyeit, de fennmaradását nem garantálják.

Fogságban az étrend alapja kiegyensúlyozott, teljes értékű papagájtáp legyen, friss zöldségekkel és mérsékelt gyümölcskiegészítéssel. A vadon fogyasztott magvakból ne következtess arra, hogy a kizárólagos magkeverék megfelelő lenne. Ennél a fajnál az elhízási hajlam miatt az olajos magvakat különösen mértékletesen add.

Az etetést és a mozgási lehetőségeket együtt kezeld: a megfelelő táplálék mellett napi aktivitásra is szüksége van. A tartási útmutatás részben általános amazonpapagáj-állatorvosi tapasztalatokra épül; nem minden ajánlás mögött áll kizárólag ezen a fajon végzett vizsgálat.

Nagy, mozgásra és lehetőleg repülésre alkalmas férőhelyet biztosíts. Legyen biztonságos visszahúzódási lehetősége, változatos ülőágai, rágóanyaga és táplálékkeresésre ösztönző elfoglaltsága. A játékokkal telezsúfolt ketrec nem helyettesíti a napi mozgást és az átgondolt környezetgazdagítást. Rendszeres madárspecialista állatorvosi ellenőrzéssel is számolj.

Társas életmódja miatt megfelelő szociális kapcsolatokra van szüksége. Ugyanakkor két madár közös elhelyezése nem automatikusan biztonságos: fogságban a párpartnerrel szemben is kialakulhat agresszió. Összeszoktatáskor az egyedi összeférhetőséget tartsd szem előtt, ne pusztán azt, hogy azonos fajhoz tartoznak.

Megbízható, számszerű vadonbeli átlagélettartamot a mellékelt kutatás nem igazolt. Egy történeti állatkerti adatbázis-vizsgálatban a faj legnagyobb rögzített fogságbeli élettartama 26,94 év volt. A legalább négyéves kort elért, lezárt élettartam-adatokkal rendelkező 22 madár mediánja 12,15 évnek adódott.

Ezek egy meghatározott történeti minta adatai, nem a faj biológiai felső korhatára és nem a mai, megfelelő tartás mellett várható átlagélettartam. Az akár 50 éves életkort az állatorvosi ismertető hasonló fajok alapján valószínűsíti, nem bizonyított fajspecifikus rekordként. Felelős tervezéshez ezért ne egyetlen ígért életkorból indulj ki.

A galambnyakú amazon CITES I. függelékes faj. A mellékelt kutatás szerint az Európai Unió 2026/1383 rendeletének A. mellékletében is szerepel. A CITES a nemzetközi kereskedelmet szabályozza, az uniós melléklet külön végrehajtási rendszer része; egyik sem azonos az IUCN természetvédelmi kategóriájával.

Ha tartását tervezed, előzetesen tisztázd a példány származását, dokumentumait és az aktuális hatósági követelményeket. A fajlistás besorolásból önmagában nem állapíthatod meg egy konkrét madár tartásának vagy átruházásának jogszerűségét. A döntés előtt mérlegeld azt is, hogy tartósan biztosítani tudod-e a tágas elhelyezést, a napi elfoglaltságot, a társas kapcsolatokat és a szakállatorvosi ellátást.