Sárganyakú ara (Primolius auricollis)

A sárganyakú ara tudományos neve Primolius auricollis (Cassin, 1853). A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjének papagájfélék (Psittacidae) családjába, azon belül a Primolius nembe tartozó, önálló, monotipikus faj. Dél-Amerikában őshonos.

Régebbi névkombinációi az Ara auricollis és a Propyrrhura auricollis. Nemének további tagjai a kékfejű ara (Primolius couloni) és a Primolius maracana. A kékfejű arára korábban használt „kis sárga-kék ara” elnevezés hibás.

Bolívia, Brazília, Paraguay és Argentína egyes területein őshonos. Elterjedésének súlypontja Dél-Amerika belső vidékein van; a négy ország teljes területén nem fordul elő. Argentínában főként az északi országrész, Paraguayban a legészakibb régiók érintettek.

Brazíliában a délnyugati-középső elterjedési tömb mellett elkülönült állománya él Mato Grosso északkeleti, Pará délkeleti és Tocantins nyugati részén. Erdőkben, galériaerdőkben, ligetes és szavannás élőhelyeken, valamint elszórt fákkal borított füves területeken található meg. Főként alföldi madár, de helyenként 1700 méterig előfordul. Nem jellegzetes amazóniai esőerdei faj. Költéséhez megfelelő faodúkra van szüksége.

Teljes hossza körülbelül 38 cm, tömege hozzávetőleg 250 g. Tollazatának alapszíne zöld, homloka és fejteteje barnásfekete. Legjellegzetesebb bélyege a tarkóján húzódó sárga gallér. Arcbőre fehéres, csőre szürkésfekete, világos csúccsal; a kék szín elsősorban az evezőkön és a farkon jelenik meg.

A nemek külsőleg hasonlók. A kifejlett madár szeme narancsos, a fiataloké szürke. A korábbi leírás kékes fejtetője és sárga írisze helyett ezeket a bélyegeket érdemes figyelembe venned a felismeréskor.

Nappal aktív, párokban vagy kisebb csoportokban mozog. Bőséges táplálékforrásoknál és éjszakázóhelyeken nagyobb csapatok is összegyűlhetnek. Alkalmanként a talajon táplálkozik. Repülés közben erős, sirályszerű hangot ad; a kilométeres hallhatóságra nincs kellően ellenőrzött adat.

Vadon gyümölcsöket, virágokat és magvakat fogyaszt; kukoricát is feljegyeztek táplálékaként. A rovarokat a rendelkezésre álló kutatás nem igazolta rendszeres természetes táplálékként.

Faodúban költ; Argentínából decemberi költést is közölnek. Nem indokolt a teljes elterjedési területre egységes, esős évszaki költést állítani, és az egész évben változatlan párkapcsolatot sem támasztotta alá kellő pontossággal a kutatás.

A tojásszám forrásfüggő: a World Parrot Trust 3–4 tojást ad meg, míg egy másik fajismertető 2–3 tojást közöl. Utóbbi körülbelül 26 napos kotlást említ, de ez gyengébben ellenőrzött adat. A mintegy tízhetes, vagyis körülbelül 70 napos kirepülési kor több forrással összhangban áll. Ezeket az értékeket ne kezeld minden párra érvényes, pontos menetrendként.

A hozzáférhető kutatás szerint IUCN-besorolása nem fenyegetett, globális állománytrendje pedig növekvő. Ez nem zárja ki a helyi visszaeséseket: Paraguay elterjedési peremterületein csökkenést és illegális kereskedelmet is jeleznek. A faj bizonyos élőhelyváltozásokat viszonylag jól tűr, de a költőhelyek és az élőhelyek megőrzése továbbra is fontos.

A megadott, 2026. október 21-i szabályozási összefoglaló szerint CITES II. függelékes, az Európai Unióban B mellékletes faj. A természetvédelmi kategória és a kereskedelmi szabályozás külön rendszer: a nem fenyegetett minősítés nem jelent korlátozás nélküli adásvételt. Vásárlás előtt ellenőrizd a jogszerű származást és az aktuális követelményeket. A magyarországi bejelentési részletszabályokat a kapott kutatás nem vizsgálta.

A sárganyakú ara tartásához rendszeres társas kapcsolatokra, repülésre, mászásra és táplálékkereső elfoglaltságokra van szükség. A World Parrot Trust fajspecifikus ajánlása legalább négyméteres röpdét említ. A tervezésnél az akadálytalan mozgásteret vedd alapul, ne pusztán azt, hogy a madár elfér-e az elhelyezésben.

Biztosíts változatos természetes ülőágakat és biztonságos játékokat. A társas igény nem jelenti azt, hogy bármely két egyed gond nélkül összezárható: aráknál szűk ketrecben még egy pár tagjai is megsérthetik egymást. Társításkor figyeld a viselkedésüket, és legyen lehetőségük egymás elkerülésére.

Erős hangadásával előre számolj. Felelős választás akkor lehet, ha a helyigényét, rendszeres elfoglaltságait és hosszú távú gondozását is vállalni tudod.

A vadon fogyasztott élelmek felsorolása nem kész etetési terv. Az általános papagájtartási útmutató teljes értékű pelletet és változatos friss zöldséget-gyümölcsöt javasol; a magvak és diófélék inkább kis mennyiségű kiegészítők legyenek.

A kizárólagos magkeverékes etetés nem megfelelő. Ha étrendet váltasz, azt fokozatosan, madárspecialista állatorvossal egyeztetve végezd. Ez általános papagájtáplálási ajánlás, nem a sárganyakú arán végzett takarmányozási kísérlet eredménye; ebből pontos fajspecifikus adagok nem vezethetők le.

Vadon élő sárganyakú arákra nem áll rendelkezésre kellően alátámasztott, fajspecifikus átlagos élettartam. Fogságban a World Parrot Trust legfeljebb 50 évet említ, ezt azonban ne értelmezd átlagként vagy biztosan elérhető életkorként.

Egy 2012-es, állatkerti nyilvántartásokat elemző tanulmányban 25,21 év volt a faj legnagyobb dokumentált élettartama. Ez az adott adathalmaz maximuma, nem bizonyított biológiai felső korhatár, ezért a két szám nem közvetlenül összehasonlítható. Tartását mindenesetre hosszú távú elköteleződésként tervezd meg, a folyamatos ellátás és elhelyezés feltételeivel együtt.