Rozellaformák (Platycercinae)

Ékes fűpapagáj (Neophema pulchella)

Ékes fűpapagáj
Ismerd meg közelebbről

Az ékes fűpapagáj (Neophema pulchella) Ausztrália keleti–délkeleti részének körülbelül 20 cm-es, többnyire talajon táplálkozó papagája. Fogságban tágas röpdét, megfelelő madártársat és változatos étrendet igényel; tájékoztató élettartama 10–15 év. Globálisan nem fenyegetett, de helyi állományait élőhelyvesztés és más veszélyforrások terhelik.

Ismerd meg egy pillantással

A faj legfontosabb adatai

Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.

Testhossz
megközelítőleg 20 cm

Testhossza megközelítőleg 20 cm, testtömege 35–46 g.

Testtömeg
35–46 g

Testhossza megközelítőleg 20 cm, testtömege 35–46 g.

Élettartam
fogságban 10–15 évet

A World Parrot Trust fogságban 10–15 évet ad meg tájékoztató értékként.

Elterjedés
Ausztrália endemikus faja

Ausztrália endemikus faja.

Táplálkozás
füvek, lágyszárúak és cserjék magvait

Főként füvek, lágyszárúak és cserjék magvait fogyasztja; virágokat, nektárt, termést, leveleket és alkalmanként pajzstetveket is felvehet.

Természetes élőhely
erdőszegélyek, tisztások és vízfolyások menti fás élőhelyek

Füves aljnövényzetű, nyílt eukaliptuszos és ciprusfenyős erdők, erdőszegélyek, tisztások és vízfolyások menti fás élőhelyek mozaikját használja.

Társas viselkedés
párban, családi csoportban vagy kisebb csapatban

Magányosan, párban, családi csoportban vagy kisebb csapatban látható.

Aktivitás
nappal aktívak

Kisebb csapatokban élnek, és nappal aktívak.

Tartási igény
legalább 2–2,5 m hosszú, bejárható röpdét

A World Parrot Trust legalább 2–2,5 m hosszú, bejárható röpdét javasol; ez forrásbeli tartási ajánlás, nem jogszabályi minimum.

Szaporodás
4–5 tojásos fészekalj

A terepi összefoglalókban gyakori a 4–5 tojásos fészekalj, más fajismertetők tágabb tartományokat közölnek.

Természetvédelmi helyzet
Least Concern, azaz nem fenyegetett

A 2026. október 21-én ellenőrzött World Parrot Trust-adatlap globális IUCN-kategóriája Least Concern, azaz nem fenyegetett; világállományának trendjét stabilnak, méretét ismeretlennek jelzi.

A vadon az otthona

Hol él a természetben?

Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.

Őshonos előfordulás országaiA zöld országok az adatlapban megadott őshonos előfordulást mutatják. A jelölés nem az ország teljes területére vonatkozó elterjedés.Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint Maarten
Őshonos előfordulás

Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.

Ausztrália endemikus faja. Őshonos elterjedése Délkelet-Queenslandtől Új-Dél-Walesen át Victoria északi és keleti részeiig terjed; a parti síkságoktól a Nagy-Vízválasztó-hegység nyugati lejtőiig, foltszerűen alkalmas élőhelyeken fordul elő. Elsősorban füves aljnövényzetű nyílt erdőket, erdőszegélyeket, tisztásokat és vízfolyások menti fás területeket használ. Dél-Ausztrália állam nem szerepel az igazolt szokásos őshonos elterjedésben.

Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.

Röviden a fajról

Az ékes fűpapagáj tudományos neve Neophema pulchella (Shaw, 1792). A Neophema nembe és a Psittaculidae családba tartozó, elfogadott önálló faj; eredeti tudományos neve Psittacus pulchellus, angol neve Turquoise Parrot. Ausztrália endemikus madara.

Kis termetű, hosszú farkú papagáj, amely természetes környezetében elsősorban a talajon keres táplálékot. Tartásánál a repülési lehetőség, a megfelelő társas környezet és a kiegyensúlyozott etetés fontosabb szempont, mint a külseje. A csendes táplálkozásból vagy az emberi jelenlét bizonyos fokú tűréséből ne következtess automatikusan szelídségre.

Elterjedés és élőhely

Természetes elterjedése Délkelet-Queenslandtől Új-Dél-Walesen át Victoria északi és keleti részeiig húzódik. A parti síkságoktól a Nagy-Vízválasztó-hegység nyugati lejtőiig, foltszerűen megfelelő élőhelyeken fordul elő. Dél-Ausztrália államot nem indokolt a szokásos őshonos elterjedéséhez sorolni.

Füves aljnövényzetű, nyílt eukaliptuszos és ciprusfenyős erdőket, erdőszegélyeket, tisztásokat és vízfolyások menti fás területeket használ. Nem egyszerűen fátlan füves puszták lakója: az odvas fák költőhelyet, a fás növényzet menedéket, a maghozó füvek és lágyszárúak táplálékot nyújtanak. E különböző élőhelyelemek együttes megőrzése alapvető a vadon élő állományok számára.

Megjelenés és életmód

Testhossza megközelítőleg 20 cm, testtömege 35–46 g. A hím háta élénkzöld, arca és fejtetője türkizkék; szárnyán kék mezők és vörösesbarna vállfolt látható. Melle és hasa alapvetően sárga, helyenként narancsos árnyalattal. A türkizkék mell nem jellemző fajbélyeg.

A tojó fakóbb, arca kevésbé élénkkék, csőre és szeme között világos rész húzódik, vörös vállfoltja nincs. A fiatalok megjelenése a tojóéhoz hasonló.

Nappali életmódú; magányosan, párban, családi csoportban vagy kisebb csapatban is látható. Többnyire a talajon vagy annak közelében szedeget. Fő táplálékát füvek, lágyszárúak és cserjék magvai adják, emellett virágokat, nektárt, termést, leveleket és alkalmanként pajzstetveket is fogyaszthat. A rovarok kiegészítő szerepűek, nem étrendjének meghatározó elemei.

Az általános békés összeférhetőség nem tekinthető biztos fajjellegnek: költéskor a párok az odút és közvetlen táplálkozóterületüket fajtársaikkal szemben is védhetik.

Szaporodás

A vadonban fő költési időszaka augusztustól decemberig tart. Élő vagy elhalt fa, tuskó, kidőlt fatörzs, esetenként oszlop üregében költ. A tojások jellemzően korhadékra és finom faforgácsra kerülnek. Leveleket és füvet is behordhat, de a tollal bélelt, épített fészek nem megfelelő általános leírás.

A terepi összefoglalókban gyakori a 4–5 tojásos fészekalj, bár más ismertetők tágabb tartományokat közölnek. Csak a tojó kotlik, körülbelül 18 napig. A fiókák nagyjából négyhetesen repülnek ki; gondozásukban később mindkét szülő részt vesz. Egy szezonban két költés is előfordulhat. Ezek tájékoztató adatok, nem minden költésre pontosan érvényes határértékek.

Fajvédelem

A kapott kutatási összefoglaló szerint globális IUCN-besorolása Least Concern, vagyis nem fenyegetett; világállományának trendje stabil, nagysága ismeretlen. A történelmi visszaesésből nem következik, hogy az utóbbi évtizedekben teljes elterjedési területén folyamatosan csökkent volna az állománya.

Új-Dél-Walesben ugyanakkor Vulnerable, azaz sebezhető státuszú. A hatósági profil szerint az ausztrál szövetségi veszélyeztetettségi listán nem szerepel. A globális és helyi besorolást ezért külön kezeld.

Fő veszélyei a füves erdei élőhelyek és odvas fák elvesztése, a túllegeltetés, a nem megfelelő tűzkezelés, a rókák és macskák ragadozása, az illegális befogás, az aszály és az élőhelyromlás. Védelmének elsődleges eszköze az élőhelyek és költőfák megőrzése, valamint a veszélyforrások mérséklése. A díszmadártenyésztés önmagában nem igazolt helyettesítője ezeknek.

Elhelyezés és társas igények

A World Parrot Trust legalább 2–2,5 m hosszú, bejárható röpdét ajánl. Ez fajismertetőben szereplő tartási ajánlás, nem jogszabályi minimum. Úgy rendezd be, hogy a repülőteret ne zsúfolják tele ülőrudak és egyéb felszerelések. Biztosíts természetes, biztonságos ágakat, fürdési lehetőséget és táplálékkereső elfoglaltságot.

Az általános madárjóléti elvek szerint lehetőség szerint megfelelő madártársat is biztosíts. Párban vagy kompatibilis társakkal történő elhelyezésnél egyaránt számolj a költési területvédelemmel. A vegyes fajú tartást ne tekintsd eleve veszélytelennek, és az egyedek összeférhetőségét ne helyettesítsd a faj békés hírével.

Gondoskodj nyugodt, biztonságos környezetről, rendszeres tisztításról, szennyeződéstől védett eleségről és ivóvízről. A megfelelően berendezett hely tényleges repülési lehetőséget is adjon.

Etetés fogságban

A vadonbeli magevés nem indokol kizárólag száraz magkeverékből álló fogságbeli étrendet. A fajismertető apró magvakat, maghozó füveket, leveles zöldeket és teljes értékű formulázott eleséget is felsorol.

A pusztán magalapú etetés tápanyag-egyensúlytalanságának veszélyére az állatjóléti és állatorvosi szemléletű útmutatók is figyelmeztetnek. Változatos étrendet biztosíts, amely igazodik az egyed állapotához, aktivitásához és szaporodási helyzetéhez. A kapott háttéranyag nem támaszt alá pontos, fajspecifikus etetési százalékokat; általános papagájetetési arányokat ezért ne kezelj e fajra igazolt receptként.

Élettartam és felelős választás

Fogságban a World Parrot Trust 10–15 évet ad meg tájékoztató élettartamként. Az AnAge egy 21 évig élt fogsági példányt is nyilvántart, de ez rekord, nem átlag és nem tartási ígéret. Megbízható, fajspecifikus vadonbeli átlagélettartam a kapott anyagból nem állapítható meg.

Választás előtt mérlegeld, hogy hosszú távon biztosítani tudod-e a röpdét, a társas igények kielégítését, a változatos etetést és a rendszeres gondozást. A madár mérete önmagában nem teszi csekéllyé ezeket a követelményeket.

A faj a CITES II. függelékébe és az uniós kereskedelmi szabályozás B mellékletébe tartozik. Ezek kereskedelmi kategóriák, nem azonosak a természetvédelmi veszélyeztetettséggel; a fogságban tenyésztett eredet sem változtatja meg a faj besorolását. Beszerzés előtt tisztázd az adott tartási, nyilvántartási és szállítási ügyre vonatkozó követelményeket, mert azokat ez az összefoglaló nem állapítja meg.

Kérdezted? Megválaszoljuk.

Gyakori kérdések

Mekkora helyet biztosíts az ékes fűpapagájnak?

A fajismertető legalább 2–2,5 m hosszú, bejárható röpdét ajánl. Hagyd szabadon a repülőteret: a sok ülőrúd és felszerelés ne akadályozza a tényleges repülést. Ez tartási ajánlás, nem jogszabályi minimum.

Tarthatod más madarakkal?

Megfelelő madártárs biztosítása indokolt, de az összeférhetőséget egyedileg kell értékelned. Költéskor a pár védheti az odút és környékét, ezért sem a fajtársakkal, sem más fajokkal való együttélés nem automatikusan problémamentes.

Elég neki a magkeverék?

Nem. A fogságbeli étrendben apró magvak, maghozó füvek, leveles zöldek és teljes értékű formulázott eleség is szerepelhet. A kizárólag magalapú etetés tápanyag-egyensúlytalanságot okozhat; igazolt fajspecifikus etetési százalékokat a háttéranyag nem ad.

Mennyi ideig élhet?

Fogságban 10–15 év tájékoztató élettartammal számolhatsz. A dokumentált 21 éves példány rekord, nem átlag vagy ígéret. Megbízható vadonbeli átlagélettartam nem áll rendelkezésre a kapott háttéranyagban.

Veszélyeztetett faj az ékes fűpapagáj?

A kapott kutatási összefoglaló szerint globálisan nem fenyegetett, Új-Dél-Walesben viszont sebezhető besorolású. A globális és helyi státuszt, valamint a kereskedelmi szabályozást külön kell értelmezni.

Kutatási hivatkozások
Vissza az elejére ↑
Fedezz fel valami újat

Melyik papagáj érdekel?

Írd be a papagáj nevét vagy egy témát.

Papagáj fajták
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.