Ausztrál királypapagáj (Alisterus scapularis)

Az ausztrál királypapagáj Kelet-Ausztrália erdeihez kötődő, 41–43 cm hosszú, feltűnő ivari színezetkülönbséget mutató faj. Fogságban tágas röpdét, társas kapcsolatokat és változatos, kiegyensúlyozott étrendet igényel; dokumentált élettartamadata több évtizedes elköteleződésre figyelmeztet.
A faj legfontosabb adatai
Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.
- Tudományos név
- Alisterus scapularis
Az Ausztrál királypapagáj (Alisterus scapularis) Ausztrália egyik lenyűgöző papagájfaja, amely színpompás tollazatával és intelligens viselkedésével hívja fel magára a figyelmet.
- Testhossz
- 41–43 cm
Az Australian Museum 41–43 cm testhosszt ad meg.
- Testtömeg
- 195–275 g
Az Australia Zoo 195–275 g testtömeget közöl.
- Élettartam
- fogságban 26,6 évet
Az AnAge adatbázis egy fogságban 26,6 évet élt példányt tart nyilván; ez dokumentált maximumadat, nem átlag és nem várható élettartam.
- Elterjedés
- Ausztrália
Ausztrália keleti részének őshonos faja.
- Táplálkozás
- magvakat és gyümölcsöket
Főként a fákon keres magvakat és gyümölcsöket.
- Természetes élőhely
- esőerdő és a nedves szklerofill erdő
Jellemző élőhelye az esőerdő és a nedves szklerofill erdő.
- Aktivitás
- nappal aktívak
Az Ausztrál királypapagájok nappal aktívak, és kis csapatokban vagy párokban mozognak.
- Tartási igény
- legalább 3 m hosszú, bejárható röpdét
A World Parrot Trust legalább 3 m hosszú, bejárható röpdét javasol; ez tartási ajánlás, nem jogszabályi minimum.
- Szaporodás
- 3–6 tojás
A fészekalj rendszerint 3–6 tojás; a kotlás körülbelül 20 nap, az odúban töltött idő hozzávetőleg 35 nap.
- Természetvédelmi helyzet
- LC, azaz nem fenyegetett
A World Parrot Trust LC, azaz nem fenyegetett besorolást és csökkenő globális állománytrendet közöl; az élőhelyvesztést kiemeli.
Hol él a természetben?
Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.
Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.
Ausztrália
Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.
A faj röviden
Az ausztrál királypapagáj elfogadott tudományos neve Alisterus scapularis (Lichtenstein, 1816). Az Alisterus nemzetség önálló faja, nem fajcsoport vagy nemzetségnév. Két alfaját különítik el: A. s. scapularis és A. s. minor.
Hosszú farkú papagáj, amelynek kifejlett hímje és tojója feltűnően eltérő színezetű. A vadonban jellemzően párban vagy kisebb csoportban találkozhatsz vele. Fogságbeli tartásánál a repülési tér, a társas kapcsolatok és a megfelelő táplálás egyaránt alapvető szempont.
Elterjedés és élőhely
Ausztrália keleti részén őshonos. Elterjedése az észak-queenslandi Cooktown térségétől Új-Dél-Walesen át a victoriai Port Campbellig húzódik. Elsősorban a partvidéki és a kapcsolódó hegyvidéki erdős sávhoz kötődik; nem egész Ausztráliában elterjedt, és nem a száraz kontinensbelső jellegzetes madara.
Jellemző élőhelyei az esőerdők és a nedves szklerofill erdők. Erdős külvárosokban is megtelepedhet, így jelenléte nem korlátozódik az összefüggő természetes erdőkre. Egyes ilyen külvárosi területeken helyi állománynövekedést is jeleztek, miközben a faj egészére csökkenő globális trendet közölnek.
Megjelenés és életmód
A kifejlett hím feje és alsóteste vörös, háta és szárnya zöld. Szárnyán világos, ezüstöszöld sáv húzódik, farcsíkja kék. Felső csőrkávája vöröses-narancsos, sötét csúccsal. A tojó feje és melle zöld, hasa vörös, csőre szürkés. Az ivarok elkülönítésénél tehát a fej és a mell színe, valamint a csőr is támpontot ad.
Az Australian Museum 41–43 cm-es testhosszt, az Australia Zoo 195–275 g-os testtömeget közöl. A gyűrűzési kézikönyv a törzsal felnőtt hímjeinél 174–250 g-ot, tojóinál 198–285 g-ot dokumentál. Ezek mintákból származó értékek, nem minden egyedre érvényes határok. Az északi minor alfaj kisebb termetű.
Nappal aktív, rendszerint párban vagy kisebb csoportban mozog. Főként a fákon keres magvakat és gyümölcsöket; étrendjében bogyók, diótermések, rügyek és alkalmanként rovarlárvák is szerepelnek. Vadonbeli táplálékszerző eszközhasználatát a megvizsgált fajleírások nem igazolták.
Szaporodás
A fő költési időszak szeptembertől januárig tart. Mély faodúban költ, tojásait az odú alján lévő korhadékra rakja. A fészekalj rendszerint 3–6 tojásból áll, a kotlás körülbelül 20 napig tart, és kizárólag a tojó végzi.
A fiókák hozzávetőleg 35 napot, vagyis mintegy öt hetet töltenek az odúban. A kirepülést ne tekintsd az önállósodás biztos jelének: az odú elhagyásának és az önálló táplálkozás kezdetének időpontja nem azonos. Ezek a faj költésbiológiáját leíró adatok önmagukban nem jelentenek teljes fogságbeli tenyésztési útmutatót.
Természetvédelem és szabályozás
A World Parrot Trust LC, azaz nem fenyegetett természetvédelmi besorolást és csökkenő globális állománytrendet közöl. Az alátámasztott veszélyforrások között az élőhelyvesztés szerepel. A nem fenyegetett kategória nem jelenti azt, hogy az élőhelyek megőrzése szükségtelen lenne, és nem zárja ki a helyi állományok eltérő változását.
A kapott kutatás szerint az Alisterus scapularis a CITES II. függeléke, az Európai Unióban pedig a 338/97/EK rendelet B melléklete alá tartozik. Az LC besorolás természetvédelmi kockázatértékelés, nem kereskedelmi mentesség.
Ausztrália az élő őshonos madarak kereskedelmi célú kivitelét tiltja; ez a CITES-besorolástól elkülönülő szabályozási szint. Beszerzés előtt ellenőrizd az aktuális hazai követelményeket és a madár igazolt származását.
Röpde és társas igények
A World Parrot Trust legalább 3 m hosszú, bejárható röpdét javasol a faj számára. Ez tartási ajánlás, nem jogszabályi minimum. A hely megtervezésénél a tényleges repülési lehetőségből indulj ki: a névleges méret önmagában nem írja le, mennyire használható a madár élettere.
Az általános madárjóléti útmutatások alapján biztosíts biztonságos, nem mérgező berendezést, visszavonulóhelyet és kiszámítható napi ritmust. A környezet kialakításakor a mozgás mellett a pihenés és a visszahúzódás lehetőségét is vedd figyelembe.
Társas fajként kapcsolatokra és táplálékkereső elfoglaltságokra is szüksége van. Ezeket pusztán játékokkal nem tudod helyettesíteni. A megfelelő fogságbeli környezetnek a repülést, a társas életet és az elfoglaltságot együtt kell szolgálnia. A társas és környezeti ajánlások itt általános madárjóléti elvekre támaszkodnak, nem fajspecifikus kísérletekre.
Etetés fogságban
A természetes magfogyasztásból ne következtess arra, hogy fogságban elegendő a kizárólagos magkeverékes etetés. A vadonbeli táplálkozás és a fogságban összeállított napi étrend nem azonos helyzet: a kapott általános papagájtáplálási ajánlás kiegyensúlyozott, formulázott eledelt és változatos zöldségkínálatot helyez előtérbe.
A magot és a gyümölcsöt korlátozott kiegészítőként kezeli. A konkrét étrendet a madár állapotához és aktivitásához igazítsd, madárspecialista állatorvos közreműködésével.
A fajra ellenőrzött, egységes százalékos etetési recept a kapott kutatásban nem állt rendelkezésre. Emiatt ne kezeld a más papagájokra megadott arányokat automatikusan fajspecifikus előírásként. A természetes étrend bemutatása tájékoztatás, nem önmagában követhető fogságbeli takarmányozási terv.
Élettartam és felelős választás
Az AnAge adatbázis egy fogságban 26,6 évet élt példányt tart nyilván. Ez dokumentált maximumadat: nem átlag, nem várható élettartam, és nem ígéret arra, hogy minden egyed eléri ezt a kort. A vadon élő állomány megbízható átlagos élettartamát a kapott kutatás nem igazolta.
Felelős választás előtt mérlegeld, hogy hosszú távon tudsz-e megfelelő röpdét, társas környezetet, táplálékkereső elfoglaltságokat és kiegyensúlyozott etetést biztosítani. A döntést ne kizárólag a madár színezetére alapozd: a tartási feltételek és az igazolt származás ellenőrzése is hozzátartozik.
Kérdezted? Megválaszoljuk.
Gyakori kérdések
Mekkora hely kell az ausztrál királypapagájnak?
A fajhoz legalább 3 méter hosszú, bejárható röpdét javasolnak. Ez tartási ajánlás, nem jogszabályi minimum; a berendezés mellett tényleges repülési lehetőséget is biztosíts.
Elég, ha magkeverékkel eteted?
Nem. Az általános papagájtáplálási ajánlás kiegyensúlyozott, formulázott eledelt és változatos zöldségeket javasol, korlátozott mag- és gyümölcskiegészítéssel. Az egyedi étrendet madárspecialista állatorvossal egyeztesd.
Meddig élhet?
Fogságban dokumentáltak 26,6 évet élt példányt, de ez maximumadat, nem átlagos vagy várható élettartam. A vadon élő állomány megbízható átlagos élettartamát a kapott kutatás nem igazolta.
Hogyan különböztetheted meg a hímet és a tojót?
A kifejlett hím feje és alsóteste vörös, a tojó feje és melle zöld, hasa viszont szintén vörös. A tojó csőre szürkés, a hím felső csőrkávája vöröses-narancsos, sötét csúccsal.
Mennyi ideig fejlődnek a fiókák az odúban?
A körülbelül 20 napos kotlás után a fiókák hozzávetőleg 35 napot töltenek az odúban. A kirepülés azonban még nem jelenti az önálló táplálkozás kezdetét.
A nem fenyegetett besorolás szabad kereskedelmet jelent?
Nem. A kapott kutatás szerint a faj a CITES II. függeléke és az uniós B melléklet alá tartozik. Vásárlás előtt ellenőrizd az aktuális magyarországi előírásokat és a madár származását igazoló dokumentumokat.
Kutatási hivatkozások
- Alisterus scapularis (Lichtenstein, 1816)
- Australian King Parrot | World Parrot Trust
- Australian King-Parrot - The Australian Museum
- Australian King Parrot - Australia Zoo
- Microsoft Word - Australian King Parrot.docx
- Australian king parrot (Alisterus scapularis) longevity, ageing, and life history
- What kind of enclosure does my bird need? - RSPCA Knowledgebase
- How should I care for my birds? - RSPCA Knowledgebase
- What should I feed my birds? - RSPCA Knowledgebase
- Appendices | CITES
- Wildlife trade and the law - DCCEEW
- AMplify: Episode 11, Dr Richard Major (part two) - The Australian Museum Blog
