A barnahátú aprópapagáj (Touit melanonotus) egy kevéssé ismert, de annál érdekesebb papagájfaj, mely Dél-Amerika atlanti-parti esőerdeiben őshonos. Bár kis mérete és rejtett életmódja miatt ritkán kerül az ember szeme elé, fontos részét képezi az élőhelyéül szolgáló ökoszisztémának.
Elterjedési terület és élőhely
A barnahátú aprópapagáj kizárólag Brazília délkeleti részén, az Atlanti-óceán partvidékén húzódó esőerdőkben fordul elő. Elterjedési területe rendkívül korlátozott, csak néhány fragmentált erdőfoltban találkozhatunk vele. Elsősorban az érintetlen, öreg növekedésű erdőket részesíti előnyben, ahol bőséges táplálékot és megfelelő fészkelőhelyeket talál.
Megjelenés és életmód
Ez az aprópapagáj mindössze 14-16 cm hosszú, testtömege 50-60 gramm körüli. Tollazata főként zöld, hátán barna folttal, mely nevét is adta. Szárnyai kékeszöldek, farka rövid és lekerekített. Csőre világos színű, lábai rózsaszínűek. A nemek hasonlóak. Főként gyümölcsökkel és magvakkal táplálkozik, melyeket kisebb csapatokban keresgél az erdő lombkoronájában. Rejtett életmódot folytat, nappal aktív. Röpte gyors és egyenes, a csapat tagjai szoros kötelékben repülnek.
Szaporodási szokások
A barnahátú aprópapagájok monogám párkapcsolatban élnek. Költési időszakuk szeptembertől decemberig tart. Faodvakban fészkelnek, melyeket maguk alakítanak ki csőrük segítségével. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken kb. 3 hétig kotlik. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz, a kirepülés a kelés után 5-6 héttel történik meg.
Fajvédelem
A barnahátú aprópapagájt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a „mérsékelten fenyegetett” kategóriába sorolja. Fő veszélyeztető tényezői az élőhelyvesztés az erdőirtások miatt, valamint az illegális befogás a díszmadár-kereskedelem céljaira. Védelme érdekében kulcsfontosságú megmaradt élőhelyeinek megőrzése és az illegális befogás elleni hatékony fellépés.
A barnahátú aprópapagáj egy különleges és veszélyeztetett faj, melynek megóvása fontos feladat. Bár nehéz észrevenni rejtőzködő életmódja miatt, szerepe jelentős az Atlanti-parti esőerdők ökoszisztémájában. Csak élőhelyeinek védelmével és a rá leselkedő veszélyek elhárításával biztosíthatjuk, hogy ez a bájos madár a jövőben is része maradhasson bolygónk biodiverzitásának.
