A sárgatorkú ragyogópapagáj (Polytelis swainsonii) Ausztrália délkeleti részén őshonos, feltűnően szép megjelenésű papagájfaj. A vadonban egyre ritkábban fordul elő, így megóvása kiemelt jelentőségű a faj fennmaradása szempontjából.
Elterjedési terület és élőhely
A sárgatorkú ragyogópapagáj kizárólag Ausztrália délkeleti részén, főként Új-Dél-Wales és Victoria államokban található meg. Élőhelyét elsősorban a nyílt eukaliptuszerdők és a ligetes, füves területek alkotják. A faj egyedei általában kis csapatokban mozognak, és rendszeresen felkeresik a vízforrásokat.
Megjelenés és életmód
A sárgatorkú ragyogópapagáj közepes méretű papagáj, hossza körülbelül 40 cm. Tollazata alapvetően zöld, azonban torka, mellkasa és hasa élénksárga színű. Szárnyain kék és piros tollak találhatók, farka hosszú és hegyes. A nemek hasonlóak, de a tojó valamivel halványabb színezetű. Táplálékukat főként magvak, gyümölcsök és virágok alkotják, melyeket az eukaliptuszfákról és a talajon gyűjtenek össze.
Szaporodási szokások
A sárgatorkú ragyogópapagájok monogám párkapcsolatban élnek. Szaporodási időszakuk általában augusztustól januárig tart. Fészküket faodvakba építik, melyet a tojó egyedül készít el. A fészekalj általában 4-6 tojásból áll, melyeken a tojó körülbelül 20 napig kotlik. A fiókák kikelés után még 5-6 hétig a fészekben maradnak, ez idő alatt mindkét szülő eteti őket.
Fajvédelem
A sárgatorkú ragyogópapagáj vadon élő populációi az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentek, elsősorban az élőhelyek eltűnése és fragmentációja miatt. A fajt Ausztráliában védett státuszba sorolták, és különböző védelmi programokat dolgoztak ki a megóvása érdekében. Ezek közé tartozik az élőhelyek megőrzése, a mesterséges fészekodúk kihelyezése és a közvélemény tájékoztatása a faj fontosságáról.
A sárgatorkú ragyogópapagáj Ausztrália délkeleti részének egyik legszebb és legritkább papagájfaja. Bár vadon élő állományai veszélyben vannak, a fajvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően remény van a hosszú távú fennmaradásukra. A sárgatorkú ragyogópapagáj megóvása nem csak a faj szempontjából fontos, hanem hozzájárul az ausztrál biodiverzitás megőrzéséhez is.