A Maximilian-papagáj (Pionus maximiliani) a papagájalakúak rendjébe és a papagájfélék családjába tartozó madárfaj. A Pionus nemzetség tagja, mely Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi területein honos. Nevét Miksa József bajor hercegről kapta, aki a 19. században jelentős természettudományi gyűjteményt hozott létre.
Elterjedési terület és élőhely
A Maximilian-papagáj Dél-Amerikában, Brazília keleti és középső részén, Paraguayban, Bolíviában és Észak-Argentínában található meg. Élőhelye változatos, előfordul esőerdőkben, szavannákon, galériaerdőkben és nyílt erdőségekben is. Általában 1000 méter tengerszint feletti magasságig megtalálható.
Megjelenés és életmód
A Maximilian-papagáj közepes méretű papagájfaj, hossza körülbelül 27-29 cm. Tollazata főként zöld, feje teteje és tarkója barnás árnyalatú. Homloka, kantárja és torka világoskék. Szárnyain vörös foltok láthatók. Csőre és lábai szürkék. Nemek között nincs jelentős különbség a tollazat színében.
Nappal aktív madár, ideje nagy részét táplálkozással és mozgással tölti. Kisebb csapatokban él, melyek akár 30 egyedből is állhatnak. Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, bogyókból és nektárból áll. Röpte gyors és egyenes, hosszabb távokat is képes megtenni.
Szaporodási szokások
A Maximilian-papagájok monogám párkapcsolatban élnek. Szaporodási időszakuk általában szeptembertől januárig tart. Fészkeiket faodvakba vagy sziklák repedéseibe építik. A tojó általában 3-5 tojást rak, melyeken körülbelül 26 napig kotlik. A fiókák kikelés után még 8-10 hétig a fészekben maradnak, mielőtt elhagynák azt. A szülők közösen gondoskodnak a fiókákról.
Fajvédelem
A Maximilian-papagájt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a „nem fenyegetett” kategóriába sorolja. Azonban állományai csökkenő tendenciát mutatnak az élőhelyvesztés és a befogás miatt. Brazíliában védett fajnak számít, és nemzetközi kereskedelmét a CITES (a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény) szabályozza.
A Maximilian-papagáj Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi területein honos papagájfaj. Közepes méretű, zöld tollazatú madár, jellegzetes kék és vörös mintázattal. Magvakkal, gyümölcsökkel és nektárral táplálkozik, kisebb csapatokban él. Monogám párkapcsolatban szaporodik, fészkét faodvakba vagy sziklahasadékokba építi. Bár állományai csökkennek, még nem számít közvetlenül veszélyeztetett fajnak. Védelme érdekében fontos élőhelyeinek megőrzése és a befogás visszaszorítása.
