Agapornis

Hegyi törpepapagáj (Agapornis taranta)

Zöld tollazatú, vörös homlokú hegyi törpepapagáj ül egy faágon.

Kép: Johann Alexi · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0 · átméretezett változat

Ismerd meg közelebbről

A hegyi törpepapagáj, vagyis az Agapornis taranta, Kelet-Afrika magasföldjeinek zöld tollazatú, fekete szárnyú törpepapagája. A nemzetség legnagyobb termetű fajai közé tartozik: testhossza körülbelül 16–17 cm. A kifejlett hím vörös homlokáról és vörös szemgyűrűjéről ismerhető fel, a tojó feje viszont többnyire egyszínű zöld. Természetes élőhelyén Eritrea és Etiópia hegyvidéki erdeiben, fás szavannáin és települések fákkal borított kertjeiben él. Magashegyi eredete ellenére a madár alkalmazkodóképes, de fogságban ritkábban tartják és tenyésztik, mint a rózsás vagy a fischer-törpepapagájt. Társas, aktív faj, amelynek nagy röpdére, rendszeres mozgásra, rágcsálható ágakra és tartós társas kapcsolatra van szüksége.

Ismerd meg egy pillantással

A faj legfontosabb adatai

Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.

Tudományos név
Agapornis taranta

Az Agapornis a törpepapagájok nemzetségneve, a taranta pedig a faj megkülönböztető neve. A megadott név önálló, elfogadott fajra vonatkozik.

Testhossz
Körülbelül 16–17 cm

A farok nagyjából 4–5 cm-t tesz ki a teljes testhosszból. A faj az Agapornis-nemzetség nagyobb termetű tagjai közé tartozik.

Testtömeg
Körülbelül 49–66 g

A tömeg egyedenként, nemenként és kondíció szerint változhat. A napi mérés hasznos lehet, de az értéket mindig az adott madár testalkatával együtt kell értékelni.

Élettartam
Fogságban kb. 14 év dokumentált adat

A vadon élő példányok megbízható, fajspecifikus élettartama kevéssé ismert. Tartásban az egyedi élettartamot az étrend, a mozgás, a genetika és az állatorvosi ellátás erősen befolyásolja.

Elterjedés
Eritrea és Etiópia magasföldjei

Őshonos elterjedése Eritrea déli térségeitől Etiópia hegyvidékeiig húzódik. Hegyvidéki erdőkben, fás szavannákon és fákkal borított települési környezetben is él.

Táplálkozás
Magvak, gabonák, füge és más termések

Vadon változatos mag- és gyümölcstáplálékot fogyaszt. Fogságban ezt kiegyensúlyozott alapeleséggel, zöldségekkel és kevés gyümölccsel kell utánozni.

Természetes élőhely
Hegyvidéki erdők és fás szavannák

A természetes élőhelyen magasföldi erdők, erdőszegélyek és fás, nyitottabb területek váltakoznak. Jellemzően körülbelül 1800–3200 méteres magassági övben fordul elő, de helyi eltérés lehetséges.

Társas viselkedés
Párban és kis csapatokban él

Vadon gyakran néhány példányból álló csoportokban mozog, a párok kapcsolata szoros. Tartásban társ nélkül csak sok napi foglalkozással tartható jól.

Hangosság
Közepesen zajos, éles hívóhangú

Kapcsolattartó és riasztó hangjai rövidek, élesek és jól hallhatók. Reggel, alkonyatkor és izgalmi helyzetben hangosabb lehet.

Aktivitás
Nappal aktív, repülő életmódú

A nappali órákban táplálkozik és mozog, gyakran a fák koronájában. Fogságban hosszú repülési szakaszokra és változatos elfoglaltságra van szüksége.

Tartási igény
Tágas röpde és társas tartás szükséges

A faj repülésigényes, ezért a magas, de főként hosszú röpde előnyös. Párban vagy jól összeillesztett társ mellett, rágcsálható ágakkal és napi elfoglaltsággal tartható felelősen.

Szaporodás
3–4 tojás; kotlás kb. 23–25 nap

A fészek faodúban vagy más üregben készül, a fiókák körülbelül 45 naposan repülnek ki. Ezek dokumentált átlagos költési adatok, egyedi eltérés előfordulhat.

Természetvédelmi helyzet
Least Concern, 2016-os IUCN-értékelés

A megtalált IUCN-besorolás szerint a faj a legkevésbé aggasztó kategóriába tartozik. Ez a forrásban szereplő 2016-os értékelés, nem külön 2026-os felülvizsgálat.

A vadon az otthona

Hol él a természetben?

Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.

Őshonos előfordulás országaiA zöld országok az adatlapban megadott őshonos előfordulást mutatják. A jelölés nem az ország teljes területére vonatkozó elterjedés.Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint Maarten
Őshonos előfordulás

Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.

Őshonos előfordulás Eritrea és Etiópia hegyvidékein; betelepített állományt a térkép nem jelöl.

Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.

Megjelenés és nemi különbségek

A hegyi törpepapagáj zömök testű, rövid farkú, főként zöld tollazatú papagáj. A szárny evezőtollai feketék, a farok vége sötét, a csőr vöröses, a lábak szürkék. A hím homlokán és szeme körül vörös tollak jelennek meg. A nemek közti különbség a fiatal madaraknál csak az első vedlés után, nagyjából nyolc-kilenc hónapos korban válik megbízhatóbbá. Ez fontos, mert fiatal példány vásárlásakor a nem mindig állapítható meg biztosan.

A faj a törpepapagájok között viszonylag nagy: a kifejlett madár 16–17 cm hosszú, tömege többnyire 49–66 g. A méret és a tollazat állapota egyedenként változhat, ezért a testtömeg önmagában nem alkalmas az egészségi állapot megítélésére.

Elterjedés és élőhely

Őshonos elterjedése Eritrea déli és középső térségeitől Etiópia délnyugati és középső hegyvidékeiig húzódik. Magasföldi erdőkben, hegyvidéki erdőszegélyeken, fás szavannákon és más, nyitottabb, de fákkal tagolt élőhelyeken is előfordul. Egyes források városi kertek és fákkal borított települési környezet használatát is említik.

Jellemzően közép- és magashegységi környezetben mozog, nagyjából 1800–3200 méteres övben, bár az elterjedési terület különböző részein ettől eltérő magasságadatokat is közöltek. Élőhelyén a fák koronája táplálkozó- és pihenőhelyet, az üregek pedig költőhelyet adnak.

Viselkedés és társas élet

A hegyi törpepapagáj természetében kisebb, általában néhány példányból álló csapatokban mozog. A párkapcsolat szoros, a társak gyakran együtt pihennek, táplálkoznak és repülnek. Hangja főként kapcsolattartó és riasztó kiáltásokból áll; hangosabbá válhat, ha a csapat egyik tagja eltávolodik, veszélyt észlel, vagy a környezetében szokatlan esemény történik.

Fogságban gyors, ügyes repülő, ezért a kalitka helyett tágas röpde vagy naponta biztosított, biztonságos szabad repülési lehetőség szükséges. A természetes viselkedést segíti a friss ágak rágása, a keresőjáték, a változatos ülőrudazat és az olyan etetés, amely nem teszi minden táplálékát azonnal hozzáférhetővé.

Táplálkozás

Vadonban magvakat, gabonaféléket, gyümölcsöket, fügét és különböző növények terméseit fogyasztja. A táplálék összetétele évszakonként és élőhelyenként változik; a faj nem egyetlen növényre specializálódott.

Tartásban válassz kis papagájok számára összeállított, ellenőrzött összetételű alapeleséget, amelyet zöld leveles növényekkel, paprikával, répával, brokkolival és más biztonságos zöldségekkel egészíthetsz ki. Gyümölcsből kis adag elegendő. A zsíros magvak, különösen a napraforgómag, ne alkossák az étrend alapját. Mindig legyen előtte tiszta ivóvíz.

Felelős tartás

A faj tartásához nagyobb hely kell, mint amit a kis testméret alapján gondolnál. Egy pár számára is tágas, vízszintes röpde az ideális, benne különböző vastagságú természetes ágakkal. A mozgásigény jelentős, a repülés hiánya elhízáshoz, izomgyengeséghez és viselkedési problémákhoz vezethet.

Érdemes párban tartani, de két ismeretlen madarat ne engedj azonnal közös helyre. Fokozatos, felügyelt összeszoktatásra van szükség, mert a törpepapagájok a kis méretük ellenére határozottan védhetik a helyüket és az odújukat. Más fajokkal való közös tartás csak jól megtervezett, nagy röpdében biztonságos.

Költés és tenyésztés

A természetben faodúkban, falrésekben és más üregekben költ. A fészekanyagot szokatlan módon gyakran a tollai közé csíptetve szállítja az odúhoz. A fészekalj többnyire három-négy fehér tojásból áll, a kotlás körülbelül 23–25 nap, a fiókák pedig nagyjából 45 napos korukban hagyják el a fészket. Ezek elsősorban dokumentált természetes vagy tenyésztési megfigyelésekből származó átlagos adatok, egyedi eltérés előfordulhat.

Otthoni költetésnél ne ösztönözd a párodat folyamatos tojásrakásra. A költetés előtt gondoskodj megfelelő kondícióról, ásványianyag-ellátásról, nyugodt környezetről és hozzáértő állatorvosi háttérről.

Élettartam és tartási felelősség

A vadon élő példányok megbízható, fajspecifikus élettartamadatai korlátozottak. Állatkerti és tartási források körülbelül 14 éves fogságban várható élettartamot említenek, de megfelelő tartás mellett egyes egyedek ettől eltérhetnek. A hosszú élethez a kiegyensúlyozott étrend, a repülési lehetőség, a társas kapcsolat, a tiszta levegő és a rendszeres megelőző állatorvosi ellenőrzés is hozzájárul.

A faj nem számít gyakori hobbiállatnak, ezért vásárlás előtt ellenőrizd a tenyésztő tapasztalatát, a madár származását, gyűrűjét vagy dokumentációját és az egészségi állapotát. A rosszul szocializált vagy túl korán elválasztott példány különösen sok türelmet igényelhet.

Természetvédelmi helyzet

A nemzetközi természetvédelmi forrásokban a fajhoz a Least Concern, vagyis a legkevésbé aggasztó kategória kapcsolódik. A megtalált IUCN-értékelés 2016-os, ezért ezt nem érdemes automatikusan friss, 2026-os állapotfelmérésként értelmezni. A helyi élőhelyvesztés, a mezőgazdasági vegyszerek és a befogás egyes térségekben továbbra is figyelmet érdemelhet.

A hegyi törpepapagáj természetvédelmi szempontból nem azonos a gyakoribb, kereskedelemben szélesebb körben elérhető Agapornis-fajokkal. Felelős tartásnál csak jogszerű, igazolható származású madarat válassz, és ne támogasd a vadonból befogott példányok kereskedelmét.

Kérdezted? Megválaszoljuk.

Gyakori kérdések

Mekkora a hegyi törpepapagáj?

Testhossza általában 16–17 cm, tömege körülbelül 49–66 g. A farok ebből nagyjából 4–5 cm.

Hogyan különböztethető meg a hím és a tojó?

A kifejlett hím homlokán és a szem körül élénk vörös tollazat látható, míg a tojó feje nagyrészt zöld marad. A szárny alatti tollak is sötétebbek a hímnél.

Egyedül vagy párban érdemes tartani?

Párban vagy kis, jól összeállított csoportban érzi magát a legjobban. Egyedül tartva sok napi foglalkozást, röptetést és társas kapcsolatot igényel.

Hangos madárnak számít?

Közepesen zajos. Rövid, éles riasztóhangokat és kapcsolattartó hívásokat ad, főleg reggel, alkonyatkor vagy izgalmi helyzetben.

Mit ehet fogságban?

Jó minőségű, kis papagájoknak készült pellet vagy magkeverék, sok zöldség, kevés gyümölcs és friss víz adható. A napraforgómag csak kis mennyiségben, jutalomként szerepeljen.

Szaporítható otthon?

Igen, de tenyésztése kevésbé elterjedt, mint több más Agapornis-fajé. Fészkelőodú, megfelelő pár, nyugalom és tapasztalt tenyésztői háttér szükséges.

Bírja a hűvösebb időt?

Hegyvidéki eredete miatt a faj viszonylag edzett, de a huzatot, a nedvességet és a hirtelen hőmérséklet-változást fogságban is kerülni kell.

Kutatási hivatkozások
Vissza az elejére ↑
Fedezz fel valami újat

Melyik papagáj érdekel?

Írd be a papagáj nevét vagy egy témát.

Papagáj fajták
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.