Mindanaói lóri (Saudareos johnstoniae)

A mindanaói lóri (Saudareos johnstoniae) a papagájalakúak rendjének Psittaculidae családjába tartozó, Mindanao szigetén őshonos faj. Kis termetű, hegyvidéki erdőkhöz kötődő madár; természetes életmódjának több részlete ma is hiányosan ismert.

A névhasználat rendszertől függ. Itt az ITIS által is használt Saudareos johnstoniae nevet követjük. A Cornell/Clements 2024-es rendszere Trichoglossus johnstoniae néven, alfajok nélküli, monotipikus fajként kezeli. A két név ugyanazt a madarat jelöli: a nemzetség megváltoztatása nem jelentett fajszétválasztást. Ha más adatbázisban keresel rá, mindkét tudományos névvel találkozhatsz.

Kizárólag a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindanao őshonos madara. Elsősorban a sziget nyugati, középső és déli hegyvidékein fordul elő, jellemzően 1000–2500 méteres magasságban. Élőhelyei a nedves, mohás hegyvidéki erdők, erdőszegélyek és egyes bolygatott erdőterületek. Nem tekinthető Mindanao egészén elterjedt, általános síkvidéki esőerdei fajnak.

A déli Melibengoy-hegyről 2020–2022 között végzett felmérések is dokumentálták jelenlétét. Ez helyi előfordulási adat, nem az egész sziget állományának becslése. Élőhelyeinek megőrzése különösen fontos, mert az erdőirtás és az erdők feldarabolódása szűkíti a rendelkezésére álló területeket.

Testhossza körülbelül 20 cm, tömege 48–62 g. Tollazatának alapszíne zöld; homloka és arca rózsásvörös, szemkörnyékétől a tarkójáig sötétlila sáv húzódik. Alsóteste sárgás, zöld pikkelyes mintázattal. Csőre narancsvörös, szeme vörös, lába szürke.

A két ivar külsőre hasonló. A fiatalok arca kevésbé vörös, szemük barna, csőrük sötét. A visszafogottabb színezet ezért önmagában nem alkalmas az ivar megállapítására.

Nappal aktív, párokban vagy kisebb csapatokban figyelhető meg. Napi magassági mozgásai során alacsonyabban éjszakázhat, majd magasabban fekvő virágzó fákon és cserjéken táplálkozik. Vadonbeli étrendjéről kevés részletes adat áll rendelkezésre; nektárt, virágport, gyümölcsöt és rovarokat említenek. A lórik ecsetszerű nyelvvége a nektár és a virágpor felvételéhez alkalmazkodott, ezért táplálkozásuk nem írható le egyszerűen a nektár kiszívásaként.

A vadonbeli költésről kevés biztos adat ismert. A március–május közötti időszakot feltételezett költési időszakként említik, fogságban pedig kéttojásos fészekaljat dokumentáltak. A fogságbeli megfigyelést ne tekintsd automatikusan a természetes fészekaljméret bizonyítékának.

Egy hozzáférhető fajleírás 30–35 napos kirepülési időt közöl, de ennek körülményei további ellenőrzést igényelnek. A kirepülés mindenesetre nem azonos a teljes táplálkozási önállósággal. A fészekhelyről, a kotlás hosszáról és a szülők közötti munkamegosztásról nem indokolt határozott fajadatot közölni a rendelkezésre álló anyag alapján.

A rendelkezésre bocsátott kutatás szerint globális természetvédelmi besorolása NT, vagyis mérsékelten fenyegetett. A Fülöp-szigeteki nemzeti értékelésben ugyanakkor VU, azaz sebezhető kategóriában szerepel. Ezek eltérő földrajzi szintű értékelések, ezért nem cserélhetők fel.

Fő veszélyei közé tartozik az erdőirtás, az úthálózat terjeszkedése, az élőhelyek bolygatása, az orvvadászat, valamint a befogás és a madárkereskedelem. Védelmének alapja a hegyvidéki erdők megőrzése és az élőhelyek további feldarabolódásának megelőzése.

A kutatás CITES II. függelékes fajként azonosítja. Ez kereskedelmi szabályozási besorolás, nem IUCN-kategória. Beszerzés előtt ellenőrizd a jogszerű eredetet és az aktuális előírásokat; a magyarországi és uniós kötelezettségek teljes körű tisztázását a kapott anyag nem teszi lehetővé.

Fogságban speciális, kiegyensúlyozott lórieledelre van szüksége. A magkeverék és a puszta cukros víz nem megfelelő teljes értékű alapétrend. A lórikra vonatkozó állatorvosi útmutatók nektár- és pollenpótló készítményeket, illetve megfelelő összetételű formulázott tápokat tárgyalnak, friss növényi kiegészítéssel. A konkrét étrendet madárspecialista állatorvossal állítsd össze.

Ezek általános lórietetési alapelvek, nem a mindanaói lórin végzett külön takarmányozási kísérlet eredményei. A nedves, cukortartalmú eleség gyorsan romolhat: frissen készítsd el, rendszeresen távolítsd el a maradékot, naponta mosd el az edényeket, és biztosíts tiszta ivóvizet.

A lóriknál a vastárolási betegség kockázatára is figyelni kell. Gyakori, híg ürülékük részben a nedvességben gazdag étrend és a gyors táplálékáthaladás következménye; ez a tartóhely rendszeres takarítását is szükségessé teszi.

A tartóhely kialakításakor biztosíts tényleges repülési lehetőséget, változatos, mászásra alkalmas ülőágakat, táplálékkereső elfoglaltságot és biztonságos, időjárástól védett pihenőhelyet. A kis kalitka önmagában nem teljes értékű élettér. Ezek általános papagáj-jóléti követelmények; pontos, fajspecifikusan igazolt minimális röpdeméretet a kutatás nem adott.

A társas kapcsolat fontos, de a vadonban megfigyelt páros vagy csapatos életmódból nem következik, hogy bármely egyedek gond nélkül együtt tarthatók. Az összeszoktatásnál figyeld az összeillőséget. Több madárnak elegendő teret és etetőhelyet biztosíts, viselkedésüket pedig rendszeresen ellenőrizd.

Az AnAge adatbázis egy fogságban 17,8 évig élt példányt tart nyilván. Ez kis mintán alapuló, dokumentált hosszú élettartam, nem várható fajátlag és nem bizonyított élettani felső határ. Megbízható vadonbeli átlagos élettartam nem adható meg. Az adatbázis körülbelül egyéves kortól ismert fogságbeli szaporodást is említ, de ez nem tenyésztési ajánlás.

Felelős választás előtt mérlegeld a speciális eleség beszerzését, a napi tisztítást, a repüléshez szükséges helyet, a társas igényeket és a madárspecialista állatorvosi háttér elérhetőségét. Hosszú távú gondozásra készülj, miközben tartsd szem előtt: a ritka faj több életmeneti és tartási részletéről továbbra is hiányosak az ismeretek.