Madarász-tigrispapagáj (Psittacella madaraszi)

A Madarász-tigrispapagáj a tigrispapagáj-formák közé tartozó, kis termetű új-guineai papagáj. Testhossza körülbelül 14 cm, tömege nagyjából 34–44 gramm. A hím és a tojó feje olívásbarna, a koronától a tarkóig sárgás tollazat jelenik meg, amely pettyezett vagy finoman csíkozott hatást kelt. A torok tompább sárga, a felső mell olívás, a farok zöld, az alsó farokfedők vörösesek. A csőr világos kékesszürke, fehéres csúcsi résszel. A tojó homlokán kékes, tarkóján és hátsó nyakrészén narancsos árnyalat is feltűnhet.

A faj neve Gyula von Madarász magyar ornitológusnak állít emléket. A Psittacella nemzetség tigrispapagájai a tollazat finom, sávos-mintás megjelenése miatt kapták angol nevükben a „tigris” jelzőt.

A faj Új-Guinea hegyvidékein őshonos. Előfordulása Indonézia Nyugat-Új-Guineájára és Pápua Új-Guineára terjed ki. Ismert alfajai több hegységi térségben élnek, köztük a Weyland-hegységben, a Snow Mountains északi lejtőin, a középső-felföldeken, a Hindenburg-hegységben, a Huon-félszigeten, valamint Pápua Új-Guinea délkeleti hegyeiben.

Elsősorban szubtrópusi vagy trópusi, nedves montán erdők lakója. Erdőszegélyeken, másodlagos növényzetben, cserjés területeken és részben bolygatott élőhelyeken is előfordulhat. A természetes környezetben a bükkfafélékhez, köztük a Nothofagus fajaihoz kötődő erdők is fontosak lehetnek. Többnyire 1150–2500 méter közötti hegyvidéki övben található, ahol a hűvösebb, párás mikroklíma és a sűrű növényzet biztosít fedezéket.

A Madarász-tigrispapagáj általában egyedül vagy párban keres táplálékot, a lombkorona különböző szintjein. Lassú mozgású, óvatos és nehezen észrevehető madár, amely gyakran az alsó lombkoronában pihen. Alkonyatkor rövid időre aktívabb lehet, ekkor hívóhangjai is könnyebben hallhatók. Más tigrispapagájokkal, például a festett tigrispapagájjal közös táplálkozási helyeken is megfigyelték.

A faj mozgásáról és szezonális vándorlásáról kevés adat áll rendelkezésre. Nem ismert rendszeresen vonuló madárként, ezért a természetben valószínűleg állandó hegyvidéki élőhelyéhez kötődik.

Természetes tápláléka magvakból, gyümölcsökből, kemény bogyókból és levélpépből áll. Megfigyelték, hogy fán élő hangyanövények tövénél is táplálkozik, de ez nem jelenti azt, hogy a faj rovarfogyasztó lenne. A vadonban a táplálék szezonálisan változhat az érő termések és a rendelkezésre álló magvak mennyisége szerint.

Fogságban csak állatorvossal és egzotikus madarakhoz értő táplálási szakemberrel egyeztetett, változatos növényi étrend jöhet szóba. Ennek alapját jó minőségű, a faj méretéhez igazított papagájtáp adhatja, amelyet biztonságos zöld növényi részekkel, kis mennyiségű gyümölccsel és megfelelő magkeverékkel kell kiegészíteni. A természetes étrendet nem szabad nagy zsírtartalmú magokkal vagy cukros eleséggel helyettesíteni.

A faj társas igényeiről kevés közvetlen fogsági adat ismert. A vadonban többnyire magányosan vagy párban figyelték meg, ezért nem következik automatikusan, hogy nagy kolóniában tartandó. Egy pár számára tágas, növényekkel és több ülőhellyel tagolt röpde szükséges, ahol a madarak külön is elvonulhatnak.

A mozgásigénye a testméretéhez képest jelentős. A röpde legyen hosszabb, mint magas, hogy rövid, vízszintes repüléseket is végezhessen. A sűrű ágazat, a természetes faágak, a lombos takarás és a keresgélést ösztönző, biztonságos táplálékkereső feladatok jobban illenek hozzá, mint a pusztán ülőrudas kalitka.

A Madarász-tigrispapagáj tartása különleges szakértelmet igényel, mert fogsági állományáról és sikeres tenyésztéséről kevés nyilvános, ellenőrzött adat áll rendelkezésre. A World Parrot Trust fajadatlapja szerint fogságban nem találták megfigyelhető állományban, ezért a kereskedelmi kínálatban feltűnő példányok eredetét különösen gondosan ellenőrizni kell.

Csak dokumentáltan tenyésztett, jogszerű származású madarat válassz. A röpdét védd a huzattól, a túlmelegedéstől és a nedves, rosszul szellőző környezettől. Biztosíts rendszeres állatorvosi ellenőrzést, karanténlehetőséget új madár érkezésekor, valamint nyugodt pihenőhelyet. Vadon befogott példány vásárlása természetvédelmi és állatjóléti szempontból elfogadhatatlan.

A költési biológiáról hiányosak az ismeretek. Júniusban és szeptemberben figyeltek meg szaporodási állapotban lévő egyedeket, de a fészek helye, a tojások száma, a kotlás hossza és a fiókák fejlődése nem dokumentált kellő részletességgel. Emiatt tenyésztési receptet vagy biztos fészekodú-méretet nem lehet felelősen megadni.

A fajspecifikus tenyésztés csak tapasztalt intézményben, származási és genetikai nyilvántartással, megfelelő párválasztással és szakmai felügyelettel jöhet szóba. A természetes populációból származó egyedek tenyésztési célú befogása kerülendő.

A Madarász-tigrispapagáj aktuális globális állományát nem számszerűsítették. A BirdLife 2024-es értékelése szerint a faj természetvédelmi kategóriája Least Concern, vagyis nem fenyegetett, ugyanakkor a populáció trendje csökkenő, a faj pedig nem gyakori. A csökkenés egyik feltételezett oka az erdőborítás mérséklődése a teljes elterjedési területén.

A természetvédelmi kategória nem jelenti azt, hogy a faj minden helyen gyakori vagy biztonságos. A hegyvidéki erdők megőrzése, a jogszerű kereskedelem ellenőrzése és a vadon befogott példányok piacának visszaszorítása fontos. A tartási célú beszerzésnél mindig a dokumentált fogsági tenyésztést részesítsd előnyben.