Narancsszárnyú amazon (Amazona amazonica)

A narancsszárnyú amazon, tudományos nevén Amazona amazonica (Linnaeus, 1766), a papagájalakúak rendjébe (Psittaciformes), a papagájfélék családjába (Psittacidae) és az Amazona nemzetségbe tartozó önálló madárfaj. Közepes termetű, zömök testalkatú papagáj.

Társas viselkedése és lehetséges beszédutánzó képessége miatt fogságban is tartják, de választáskor ne a beszédtanulást tekintsd döntő szempontnak. Ez egyedenként eltérő képesség, nem garantált teljesítmény. Tartása jelentős helyet, rendszeres foglalkozást és hosszú távú elköteleződést kíván; erős hangját és társas szükségleteit már a döntés előtt mérlegeld.

Őshonos elterjedése Dél-Amerika északi és középső térségeire terjed ki. Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Venezuela, Trinidad és Tobago mellett Bolíviában is előfordul. Kolumbiában főként keleten, Ecuadorban és Peruban az Andoktól keletre, Bolíviában északkeleten él. Brazíliában az amazóniai térségen túl Mato Grosso és Paraná államig húzódik az elterjedése. Trinidad és Tobago mindkét főszigetén őshonos.

Elsősorban alföldi, fás élőhelyeket használ: esőerdőket, folyó menti és időszakosan elöntött erdőket, pálmamocsarakat, mangrovékat és fás szavannákat. Másodlagos erdőkben, valamint művelt területek megmaradt fái között is megjelenhet. Többnyire 600 méter alatt él, bár 1200 méterig terjedő előfordulását is említik. A betelepített állományokat, például Puerto Rico madarait, külön kell kezelni az őshonos elterjedéstől.

Testhossza megközelítőleg 31–33 cm, tömege körülbelül 300–470 g. Tollazata túlnyomórészt zöld, fején sárga és kék területekkel; homloka kékes. A névadó narancsszín a szárnytollakon jelenik meg, nem a homlokán. Csőre szaruszínű, sötétedő csúccsal. A két ivar külső megjelenése nagyon hasonló, ezért a tollazat alapján ne tekintsd biztosnak az ivar meghatározását.

Nappal aktív. Párokban és csapatokban mozog, éjszakára közös alvóhelyeken gyülekezhet. Hangadásához erős, éles kiáltások és változatos egyéb hangok tartoznak. Természetes táplálékát gyümölcsök, bogyók, magvak, diófélék, virágok és levélrügyek alkotják; termesztett növényeket is fogyaszt. A vadonbeli táplálékválasztásból nem következik, hogy fogságban megfelelő lenne kizárólag magkeverékkel etetni.

Monogám, rendszerint tartós párkapcsolatú faj, de az élethosszig fennálló párhűséget nem célszerű kivétel nélküli szabálynak tekinteni. Faodúban költ. A költési időszak földrajzi helyzettől függően változik; a fajösszefoglaló december és június közötti időszakokat említ, nem minden állományra érvényes, egységes költési naptárt.

Jellemző fészekalja 3–4 tojás. A kotlásra körülbelül 26 napos adat szerepel, de a források ebben eltérnek, ezért ezt közelítésként kezeld. A fiókák nagyjából nyolchetesen, más összefoglalás szerint körülbelül 60 naposan repülnek ki. A kirepülés még nem jelent táplálkozási önállóságot: a szülők ezt követően is etetik és gondozzák őket.

Az IUCN 2018. augusztus 9-i értékelése szerint a narancsszárnyú amazon nem fenyegetett, állománytrendje ugyanakkor csökkenő. A világállományra az adatlap nem ad számszerű becslést. A kedvezőbb globális besorolás mellett az élőhelyvesztés és a befogás továbbra is veszélyforrás.

A megadott kutatás 2026. október 21-i ellenőrzése alapján CITES II. függelékes faj; ezt a 2026. március 5-től érvényes jegyzék a papagájalakúak általános besorolásával fedi le. Az EU 338/97/EK rendeletének 2026. június 29-i egységes szerkezetű szövege szerint a B melléklet vonatkozik rá. A természetvédelmi kategória és a kereskedelmi besorolások más célt szolgálnak: a nem fenyegetett státusz nem jelent korlátozás nélküli kereskedelmet.

Fogságban a kizárólagos, különösen a zsíros magokra épülő étrend elhízáshoz és tápanyaghiányokhoz vezethet. A madár a keverékből válogathat, így a felkínált eleség változatossága önmagában nem biztosít kiegyensúlyozott táplálkozást.

Az amazonokra vonatkozó állatorvosi ajánlás irányadóan körülbelül 60–70% teljes értékű pelletet, mellette friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint kevés magot javasol. Ez fogságbeli etetési útmutatás, nem a természetes étrend százalékos összetétele. A madarad egyedi étrendjét madárgyógyászatban jártas állatorvossal egyeztesd. A táplálékváltást fokozatosan végezd, ne hirtelen cseréld le a megszokott eleséget.

Nagy mozgásteret, mászási és rágási lehetőségeket, valamint táplálékkereső feladatokat biztosíts. A World Parrot Trust legalább 3 méter hosszú röpdét említ. Ez tartási ajánlás, nem jogszabályi minimum, és önmagában nem bizonyítja, hogy egy adott elhelyezés minden igényt kielégít.

A fajon végzett kísérletekben a táplálékkeresést és mozgást segítő környezetgazdagítás mérsékelte az ismétlődő, sztereotip viselkedések kialakulását, és a már megjelent tüneteket is csökkentette. Fiatal madaraknál a társas elhelyezés előnyeit is kimutatták. A játékok ezért nem helyettesítik automatikusan a társas kapcsolatokat.

Számolj az erős hanggal, az egy emberhez való szoros kötődés lehetőségével és azzal, hogy túlingerelt állapotban haraphat. Gondoskodj rendszeres, madárspecialista állatorvosi ellenőrzésről.

Megbízható, fajspecifikus vadonbeli átlagélettartamot a megadott kutatás nem igazolt. Fogságban több évtizedes gondoskodással számolj, de az átlagélettartamot ne keverd össze egy-egy hosszú életű példány adatával. Az AnAge elfogadott adata egy 30 évig élt fogságbeli madár; a 71 éves állításokat nem ellenőrzöttnek jelöli. A World Parrot Trust 50–60 évet említ, ez azonban nem bizonyított populációs átlag.

A választás előtt gondold végig, hogy hosszú távon tudod-e biztosítani a megfelelő teret, társas kapcsolatokat, foglalkoztatást, étrendet és állatorvosi ellátást. Ne ígért beszédkészség alapján dönts. Ellenőrizd a madár jogszerű származását és az aktuális hazai előírásokat is; ezek egyedi követelményeit a kapott kutatás nem tisztázta.